Belföld

Német nagykövet: stabilizálni kell a dél-keleti régió helyzetét

Stabilizálná a délkelet-európai régiót az európai uniós integráció, ezért Németország mindenképpen támogatja a bővítést ebbe az irányba - mondta Dorothee Janetzke-Wenzel, Németország budapesti nagykövete egy konferencián a magyar fővárosban, hétfőn.

A német Hanns Seidel Alapítvány által Biztonság és stabilitás Délkelet-Európában címmel szervezett nemzetközi konferencián a diplomata amellett érvelt, hogy "az EU felé kell vezetni a délkelet-európai országokat", mert így biztosítható, hogy "ne a harctéren bontakozzanak ki a konfliktusok". Ugyanakkor még mindig rengeteg kihívás, feladat van ezen a téren – emlékeztetett.
A térség integrációjában Magyarországnak fontos szerep jut a nagykövet szerint: a 2011 első felében esedékes soros elnöksége alatt sokat tehet ez ügyben – hangsúlyozta. Hozzátette: az unió által kidolgozandó Duna-stratégia szintén jó alkalmat ad majd az együttműködésre a délkelet-európai államokkal.

Wolfgang Götzer német szövetségi parlamenti képviselő, a német parlament külügyi bizottságának tagja szintén azt emelte ki, hogy országának milyen fontos a régió stabilitása, euroatlanti integrációja; erre a kérdésre Németország a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván helyezni – ígérte. A politikus szerint a demokratikus intézményrendszer és a civil társadalom kialakulása, valamint a gazdasági fejlődés jó úton halad a térségben.

Délkelet-Európa dinamikusan növekvő piacot jelent, fontos kereskedelmi partner Németország számára – mondtat Wolfgang Götzer, aki a sürgető feladatok között említette az emberi és kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítését, az együttműködést az oktatás és a kultúra kapcsán, illetve a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot.

A térségről Oroszország szempontjából beszélt Andrej Edemskij, a Stratégiai Tudományok Orosz Intézetének tudományos munkatársa, aki szerint "a Balkán minidig is puskaporos hordó" volt. Délkelet-Európa uniós integrációjával kapcsolatban két lehetséges kockázatot emelt ki: előfordulhat, hogy a bővítés sürgetése miatt még felkészületlen országok csatlakoznak, de ha az EU visszakozik, alááshatja a tekintélyét a térségben, ami pedig veszélyeztetné a stabilitást – azaz éppen azt a célt, amit el szeretnének érni.

A Balkánon az elmúlt két évtizedben a szlávok szenvedték el a legtöbb hátrányt, az ellenük alkalmazott katonai erő félő, hogy precedenst teremthet – figyelmeztetett a szakértő, aki arra is emlékeztetett: Oroszországnak is megvannak az eszközei az érdekei érvényesítésére, még ha ezek el is maradnak az Egyesült Államok vagy az EU lehetőségeitől.

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, korábbi német nagykövet elmondta, a jövő évben esedékes magyar uniós elnökség idején remélhetőleg Horvátország csatlakozik az unióhoz, Románia pedig a schengeni övezethez. De a bővítést folytatni kell, mert ez a stabilitás kulcsa – vélekedett.

Ugyanakkor az integráció sem old meg mindent – fogalmazott, hozzáfűzve: Magyarország és Szlovákia között is adódtak konfliktusok a csatlakozásuk óta, amelyek "felkorbácsolják az érzelmeket", holott két uniós tag között ilyen elméletben nem fordulhatna elő.

Június 4-e nemzeti emléknappá nyilvánítása kapcsán Prőhle Gergely úgy nyilatkozott, bár az első világháború óta az asszimiláció nyilvánvalóan eljutott egy bizonyos szintre, de mindenkinek, akinek a családjában volt olyan, aki az első világháborút követő rendezés miatt a határokon kívülre került, joga van emlékeznie erre az eseményre. Ez még nem jelenti azt, hogy Magyarországnak bármilyen területi követelése lenne – jelentette ki a politikus.

Példaértékűnek ítélte a kisebbségek romániai helyzetét Ovidiu Gant román parlamenti képviselő, a romániai német kisebbség képviselője, aki szerint a rendszerváltozás után valóságos sikertörténet tanúi lehettek országában: a húsz elismert kisebbség számára az alkotmány lehetővé teszi a parlamenti képviseletet, és a választási törvény is "nagyvonalú a kisebbségekkel szemben" – vélte.

Márpedig a parlamenti képviselet a leghatékonyabb eszköz érdekeik érvényesítésére – tette hozzá a képviselő.

Eduard Buras kassai önkormányzati képviselő városát "a tolerancia városának" nevezte, amelyre mindig is a nyitott társadalom és a sokszínűség volt jellemző. A kisebbségek jelenléte a többségi társadalom gazdagodását segíti elő – fogalmazott a szlovák politikus.

Forrás: MTI

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.