Az üzenet egyértelmű – óvatosan a patikaalapítással

Egy törvénytervezet szerint augusztus elsejétől tilos lesz új patikát nyitni, kivéve, ha egy adott településen az lenne az egyetlen. 2011 január 1-jéig átmenetileg tartana gyógyszertár-létesítési moratórium, utána új alapítási és üzemeltetési szabályok lépnek életbe.

A kormány „emberellenesnek” és „betegellenesnek” tartja az MSZP—SZDSZ-kormány egyes egészségügyi törvényeit, és ennek megfelelően meg szeretné azokat változtatni. A sorban az első, a patikaliberalizációs törvény.

A HírExtra kérdéseivel felkereste a fideszes Heintz Tamást.

Egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy azért kell leállítani a patikaalapításokat, hogy megakadályozzák a további károkozást. Amennyire én látom 2007 óta több lett a gyógyszertár, ráadásul bizonyos készítmények különböző akciók keretében olcsóbban hozzáférhetővé váltak, míg a lakosság összes gyógyszerfogyasztása nem nőtt. Ehhez képest milyen károkra gondolt?

A károkról elég jól be tudna számolni az a sok száz gyógyszerész, akinek a patikája tönkrement a patikaláncok árversenyében. Ők többen vannak, és több beteget látnak el, mint ahányan a nagyvárosokban koncentráltan jelen lévő patikák.

Másrészt pedig azok az adatok bizonyítják, hogy igazunk van, amik azt jelzik, hogy hol történtek patikalapítások. A 2006-os kormányzati intézkedés legfontosabb célja az volt, hogy a hozzáférést javítsuk, és az ellátás azokon a településeken is megvalósuljon, ahol nincs, vagy ahol gyenge volt. Ha megnézzük, hogy hol létesültek gyógyszertárak, akkor látni fogjuk, hogy kistelepüléseken alig nyílt patika, vagyis a patikalapítások zöme szinte kizárólagosan a nagyobb városokra volt jellemző. Ezek szerint a kitűzött kormányzati cél nem sikerült.

Ráadásul a gyógyszertárakban háromezerrel többen dolgoznak. Ennek örülhetnénk is, de a háromezer embernek a fele valószínűleg nem a gyógyszerekkel foglalkozik, ugyanis nem gyógyszertári szakszemélyzet, vagy ha mégis a gyógyszerekkel foglalkoznak, akkor szabálytalanul, ami viszont csökkenti a gyógyszerbiztonságot.

Megjegyzendő még, hogy a gyógyszerkiszolgálások alkalmával, ami egy fontos gyógyítási folyamat, hatvan százalékában nem találkozik a beteg patikussal, és húsz százalékban olyan emberek szolgálják ki a betegeket gyógyszerrel, akik arra semmilyen módon nincsenek fölhatalmazva.

Ha ezeket összeszedjük, akkor látjuk, hogy a tőke oda nyomul be, ahol könnyebben lehet profitot termelni, viszont ez nem segítette sem a könnyebb hozzáférést, sem a gyógyszerbiztonságot, sem a fiatal patikusok patikanyitási esélyeit.

A moratórium életbe lépése előtt patikalapítási láz tört ki. Mit tudnak kezdeni ezzel?

Egyszer minden láz elmúlik. Ha valaki úgy fog most bele patikalapításba, hogy arra gondol, a feltételek nem fognak megváltozni, holott a kormányzati kommunikáció világosan jelzi, a patikának nemcsak az alapítási, hanem az üzemeltetési feltételei is módosulni fognak – gondolok itt például arra, hogy ötven százalék fölötti tulajdonrésszel kell rendelkeznie személyi jogú gyógyszerésznek -, akkor mindenki vessen magára. Szerintem az üzenet egyértelmű.

Ha nem lesz ötven százalék fölötti gyógyszerésztulajdon egy patikában, akkor be kell zárnia?

Ha a jogszabály majd így rendelkezik, akkor igen. De ne menjünk ennyire előre, hiszen törvény még nincs, és nyilván módosító indítványt sem tettünk hozzá.

Az önök célja is az, hogy több legyen a patika, nem az, hogy kevesebb, ugye?

Ez így nem igaz. Mindegy, hány patika van, a lényeg, hogy a hozzáférés és a betegek esélyegyenlősége növekedjék. Ha ezt célozta volna 2006-os gyógyszerliberalizációs törvény, akkor senki nem nyúlt volna hozzá. Ezt a célt nem érte, tehát hozzá kell nyúlni.