Az igazságügyi reform ára

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke keddi sajtótájékoztatóján - újságírói kérdésekre válaszolva - elmondta: a 80-100 ezer ilyen ügyből 80 ezerrel számolva 200 bírósági titkár, 75 tisztviselő és 25 leíró felvételét tartanák szükségesnek a pluszfeladathoz, amelyet jelenleg a közigazgatás lát el.

Baka András szerint alaposan meg kell fontolni, hogy ezt az ügymennyiséget a bírósági rendszerre kell-e ráterhelni.

A főbíró úgy látja, az a felvetés, hogy a tulajdon elleni szabálysértések ügyében bírósági titkárok járjanak el, jogi problémákat is felvet. Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban kimondta: bírósági titkár elzárással is sújtható ügyekben, tehát alapjogi kérdésekben nem járhat el. (Az Ab egy 2008-as határozatában vizsgálta, hogy az Országgyűlés úgy szabályozta a közigazgatási szabálysértési határozatok bíróság általi felülbírálatát, illetve az elzárással is büntethető szabálysértések bíróság általi elbírálását, hogy a tárgyalás mellőzésével meghozható döntésekre a bírósági titkárokat is felhatalmazta. Az Ab akkor ezt a rendelkezést az alkotmányba ütközőnek találta és megsemmisítette.)

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: meg kell találni azt a módot, hogy a bírósági titkárok szerepét növeljék. Ez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hétfői rendkívüli ülésén elfogadott, a bírósági szervezetrendszer korszerűsítését célzó javaslatok között is szerepel.