Gazdaság / HR
Bankadó egész Európában
Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtökön megállapodtak az EU2020 néven ismert, átfogó gazdasági programról. A program az EU 2011 és 2020 közötti gazdasági tervét foglalja magába, ennek része egy európai bankadó is.
Új program
A gazdasági program fő célkitűzéseivel egyetetértettek a vezetők, így például azzal is, hogy a tervezett időszakban 20 millióval kell csökkenteni a szegények számát, bár ez az intézkedés korábban ellentéteket is szült. A program tartalmaz környezetvédelmi – a szén-dioxid kibocsájtás 20 százalékkal való csökkentése – és oktatási elemeket is – felsőoktatásban részesüők számának 40 százalékra emelése, illetve a kiesők arányának csökkentése.
A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes államoknak szeptemberig kell nemzeti szintre átültetni a programot. Az átfogó terv pontjai jórészt egybeesnek a kormányfő korábban bejelentett 29 pontos akkciótervével, így politikai nehézségek nem várhatóak a nemzeti szintre lebontott programmal kapcsolatban.
A vezetők egyetértettek egy szorosabb gazdasági összefogás kialakításában, akár egy szigorúbban vett államháztartási hiánycéllal is. Ehhez viszont újfajta szankciók bevezetésére is szükség lehet, ezeknek pontos formájáról még nem egyeztek meg az EU tagállamok vezetői.
Bankadó
A találkozón megegyeztek arról, hogy a bankoknak is ki kell venni a részüket a gazdasági válság okozta terhek viseléséből így az EU-s tagállamokban bevezetik a bankadót. Ezen kívül egy illetékkel szeretnék biztosítani a bankrendszeren belüli kockázatok későbbi kezelését.
Orbán Viktor szerint azonban ez néhány hónappal ezelőtt még lehetetlen lett volna. Azonban Magyarország lépéselőnyben van az Európai Unióval szemben, miután a kormány akciótervének egyik pontja a bankadóról szól. Az EU javasolja, hogy a G20 – a legfejlettebb és vezető feltörekvő országok – is gondolják ezen illeték bevezetésének lehetőségét.
A Brüsszelben felvázolt általános szöveget a magyar kormányfő is elfogadhatónak tartja bár az illeték terve nem szerepelt az akciótervben
.
Egyetértés volt abban is, hogy a tagországok hozzák nyilvánosságra a bankjaik fizető- és ellenálló-képességének vizsgálatára végzett felméréseket, az úgynevezett stressz-teszteket. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke elmondta, hogy erre legkésőbb a jövő hónap második felében sor kerül minden tagországban.
A különböző országok azonban különböző módon jöttek ki a bankok megsegítéséből. Az osztrák, svájci és francia kormány például a bankokhoz kihelyezett adófizetői pénz után kamatokat kapnak.
Ezek mellett bizonyos országokban egyfajta kényszerállamosítás is lejátszódott, ezen országoknál a banki részvények erősödése is hozott pénzt az államháztartásba. De például Nagy-Britanniában és az USA-ban is jelenleg esnek a banki részvények, így számukra továbbra is nagy veszteséget okoz a válság. Ugyanígy Németország sem jött ki jól a bankok megsegítéséből.