Bojár Iván András szerint korábban, 20 éven át nem volt városarculati munka Budapesten, három évvel ezelőtt azonban teljesen új gondolkodás kezdődött, városfejlesztési műhely kezdte meg munkáját, a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban már létező műhelyekhez hasonlóan.

Budapest Európa egyik legszebb városa, de ezt nem hisszük el - mondta, hozzátéve: az imázsépítés lényege, hogy emberekben kedvező kép alakuljon ki a városról. Ez azonban jelenleg azért nehéz feladat - tette hozzá - mert rossz a város vezetésének megítélése.

Felidézett egy 2006-2009 közötti kutatást, amely szerint 2009-ben a fővárosiak Budapestről alkotott képe sokkal rosszabb volt, mint 2006-ban, holott négy évvel ezelőtt - mint fogalmazott - a főváros "borzalmas állapotban volt". Azóta tudtak sikeresen fellépni például a graffitik és a vadplakátolás ellen, ám ezt az emberek nem érzik - fűzte hozzá.

Mint mondta, három évvel ezelőtt kezdett munkájuknak három nagy "iránya" volt: felszámolták a vadplakátolást, valamint a falfirkák jelentős részét és elkészítették a főváros arculati kézikönyvét.

Emlékeztetett rá: három évvel ezelőtt még városszerte, hídlábakon, villanyoszlopokon, bezárt üzletek rolóin a "papírguanó tenyészett", ezt a felületek folyamatos takarításával sikerült felszámolni. A tavaszi választási kampány idején a főváros 3.500 plakáthelyet biztosított a politikusoknak és pártoknak, ezeken kampányolhattak a jelölőszervezetek, így megszűnt a politikai vadplakátolás is.

"Irgalmatlan mennyiségű falfirkát" is eltávolítottak a városból - mondta, megjegyezve, bár ez a munka "nem látványos" sok szervezést és pénzt igényel.

Mint mondta, a falfirkák a városlakók biztonságérzetét is rontják, mert ahol sok falfirka tartósan jelen van, az az üzenete, hogy "nincsen gazda, lehet csinálni bármit", és megjelennek a kisebb-nagyobb bűncselekmények.

Bojár Iván András Budapest városarculati kézikönyvéről szólva elmondta: a könyv nemcsak az önkormányzatot, hanem a fővárosi költségvetésből működő 300 céget, intézményt, szervezetet is egy egységben kezeli.

Az arculati kézikönyv egy szervezet arculatának tartalmi és formai alapelveit, a kommunikáció szabályait, szempontjait határozza meg. Célja, hogy egységesítse a megjelenést és biztosítsa, hogy a szervezet minden részterületén ugyanúgy működjenek az arculati elemek: ehhez rögzítik többek között a logót, az ügyviteli nyomtatványok formáját, a sztenderd betűtípusokat, a dokumentumok felépítését, a hirdetési és reklámtevékenység szabályait, a ruházatra, irodai feliratokra vonatkozó előírásokat.

Bojár Iván András felhívta a figyelmet arra: az állam után a fővárosi önkormányzaté a legnagyobb költségvetés. Budapest 550 milliárd forintos éves büdzséjéből nagyon sok szolgáltatást nyújt a lakosainak, sokszor azonban nem egyértelmű a számukra, hogy fővárosi céggel van dolguk, mint ahogy a fővárosi cégek munkatársaiban sem tudatosul, hogy valójában "egy társasághoz" tartoznak. Ebben segítene Bojár Iván András megítélése szerint az egységes arculat. Bízik benne - mondta -, hogy a következő városvezetés folytatja a megkezdett városarculati munkát, ettől pedig öntudatosabb, büszkébb, sikeresebb város lehet Budapest, és lassan a fővárosiak is magukénak érzik majd.