Belföld

Vakot vezet a Fővárosi Bíróság

Telefonon értesítette szerkesztőségünket egy lelkes olvasónk, hogy a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában a vakok és gyengén látók számára kihelyezett Braille írásos táblákkal gond van. Utánajártunk.

Elnagyolt betűk

Egy hátrányos helyzetű emberek sorsát a szívén viselő olvasónk telefonált hétfőn szerkesztőségünkbe. Véleménye szerint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában a vakok és gyengén látók számára kihelyezett Braille írásos táblákkal valami nincs rendben. Elmondása alapján az épület főbejáratánál elhelyezett tájékoztató táblán 5-6 centiméteres magasságú Braille betűkkel tájékoztatják a gyengén látókat, azonban ez a betűméret körülbelül háromszor nagyobb a kelleténél, így nem, vagy igen körülményesen olvashatóak.

Elgondolkodtunk olvasónk aggódó hangvételű beszámolója után. A Braille-írásnak ugyan is milliméter pontosságú szabályai vannak, az ezektől való kisebb eltérés is értelmezhetetlenné teheti a jeleket, ezért a szöveg értelmezhetetlenné válik.

Megkerestük a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumát az esettel kapcsolatban. Dr. Maka Mária kollégiumvezető-helyettes kérdésünkre elmondta, hogy a Varsányi utcában található épület két hónapja felújították és teljes körűen akadály mentesítették a mozgássérültek, valamint a vakok és gyengén látók számára. A kollégiumvezető-helyettes asszony hozzátette, hogy az elmúlt időszakban eddig nem érkezett panasz, vagy bejelentés a táblákkal kapcsolatban. Javasolta azonban, hogy keressük meg a Fővárosi Bíróság sajtóosztályát, mondván: "ilyen ügyekben ők az illetékesek".

A Fővárosi Bíróság közleménye

A Braille-írás
A Braille-írás vagy Braille-ABC (ejtése: brej, bréj, bráj, forrásonként eltérő) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.

A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint.

A vakok nagy része idős korára vesztette el látását, és nem tudta megtanulni a Braille-írást, így analfabétának számítanak. Ráadásul ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökken. A fiatal vakok körében népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók. Vitatott kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a Braille-írást. Magyarországon csak a vakok 10%-a ismeri. Sokuk szégyelli megtanulni. A Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.

Tárcsáztuk hát a Fővárosi Bíróság sajtóosztályát. Méltattuk törekvésüket, mellyel a hátrányos helyzetű embereken próbálnak segíteni, majd rákérdeztünk az elnagyolt Braille-írásos táblákra. Az alábbi közleményt kaptuk válaszként:

"2010. február 16-án befejeződött a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának teljes körű
akadálymentesítése.

A megvalósult beruházások eredményeként a vakok és gyengénlátók számára a bejáratoknál hangos térkép elhelyezése mellett a Braille-írással ellátott információs táblák és füzetek kerültek elhelyezésre. A füzet, a hangos térkép a portán átvehető.

A Fővárosi Bíróság az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósította meg az „Állami fenntartású közintézmények akadálymentesítése” elnevezésű projektet.

A Fővárosi Bíróság a Gazdasági Kollégium teljes körű, úgy nevezett generál kivitelezésre kiírt nyílt közbeszerzési pályázatát a Cédor Kft. nyerte el. A munkálatok 2009. november 2. napjától 2010. február 16. napjáig a Horber Kft. tervei alapján a KARC-TÉR Bt. rehabilitációs szakmérnöki felügyelete mellett folytak.

A 2010. április 13-án tartott zárórendezvényre meghívást kaptak a érdekvédelmi szervezetek, így a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete is. A szervezetet annak elnöke és elnökhelyettese képviselte. Az elhelyezett táblákkal, illetőleg a tájékoztató füzetekkel kapcsolatban sem az egyesület elnöke, sem az elnökhelyettese nem tett olyan jellegű észrevételt, hogy azok olvashatatlanok volnának.

Az átadás óta a mai napig egyetlen panasz sem érkezett a Fővárosi Bíróság Gazdasági
Kollégiumában elhelyezett Braille-írású információs táblákkal és tájékoztató füzetekkel
kapcsolatban."

Németh Orsolya, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének alelnöke a HírExtrának elmondta, valóban részt vett a Fővárosi Bíróság Varsányi utcai épületének műszaki átadásán több érdekvédő szervezet képviselőivel együtt. Az épület bejárása során mindent rendben talált, külön kiemelte a bíróság példaértékű együttműködését a hátrányos helyzetű emberek érdekeit képviselő szervezetekkel mind a tervezés, mind a kivitelezés során.

Kiemelte, hogy a tárgyalótermek és irodák ajtói mellé kihelyezett kék alapú táblák Braille írása teljesen a szabványoknak megfelelő, a padlóra helyezett vezetőcsíkok elhelyezése is minden igényt kielégít, de ezen kívül hangos térképet is biztosít az intézmény a vakok és gyengénlátók részére.

Talált azonban problémát Németh Orsolya a bejárás során. Az épület főbejáratánál elhelyezett nagy, fehér alapú tájékoztató táblán "a sorok közötti távolság nem szabványos, így nehezíti az olvashatóságot. Ezzel volt egyedül egy kis problémánk. Úgy látszik, ez nem csak nekünk volt gond, hiszen a nem látássérült embereknek is feltűnik, hogy valami nincs rendben a táblával. "
Németh Orsolya hozzátette: "a helyszín bejárása során a bejárat melletti táblán kívül mindent rendben találtunk. A bíróság nagyon sok önerőt és plusz vállalást beletett a pályázati program keretében elvégzett felújításba, ezenkívül nagyon korrekt volt az együttműködés az érdekvédelmi szervezetekkel az akadálymentesítés során."



Miért csináltunk a bolhából elefántot?

Azért, mert a fogyatékkal élők mindennapjainak nehézségeiről beszélni kell. Nem állítjuk, hogy végzetes hiba lenne a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának bejáratánál elhelyezett hibás Braille tábla, de jó alapot szolgáltat arra, hogy a vakok és gyengénlátók hétköznapjainak problémáiról beszéljünk.

Ellátogattunk a Fővárosi Bíróság Varsányi utcai épületébe, hogy ne csak szó essen a hibás Braille írásos tábláról. Az épület bejárása után nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a felújítás, akadálymentesítés során igyekeztek minden szempontot figyelembe véve kialakítani a bíróság ügyfelek által látogatott részeit. Megtaláltuk a vezetőcsíkokat a folyosókon, a kék táblákat a tárgyalók és a mellékhelyiségek ajtói mellett, még a portán átvehető hangos térképet is meghallgattuk.

A tapasztaltak után a HírExtra is osztja Németh Orsolya azon véleményét, mely szerint a Fővárosi Bíróság "példaértékűen sokat tett a fogyatékkal élők segítése terén".

"Az elmúlt években történt előrelépés az akadálymentesítés területén. A látássérült emberek esetében azonban még a folyamat elején járunk. Még mi is tanulunk, mint érdekvédők, rehabilitációs mérnökök és tanárok. Ráadásul nagyon sokszor mi is a rossz példákból tanulunk, vagy jövünk rá a helyes irányra. Fejlődünk, de még a tanulás szakaszában vagyunk. Magyarországon a rehabilitációs mérnökök sem tudnak olyan épületet mondani példaként, ami minden fogyatékos ember számára egyformán jól használható. "- vázolta a napjainkra jellemző helyzetet Németh Orsolya.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.