2024. április 29. - Péter

Humanoidok a futballpályán

Messze van már az az idő, amikor labdarúgó-válogatottunk az emlékezetes 6:3-as mérkőzésen iskolafutballt mutatott be az angol tizenegynek. Úgy tűnik azonban, hogy az újabb sikerekre már nem kell (túl) sokat várni, hiszen ha nem is a hús-vér Gera Zoltánokból, de egy magyar fejlesztésű robotokból álló csapat néhány évtized múlva méltó ellenfele lehet Európa legjobb "emberi" klubcsapatának - vagy akár a világválogatottnak is.
2010. június 9. szerda 09:51 - HírExtra
A Nyíregyházi Főiskola Robotintelligencia Tehetséggondozó Diákköre - ahogy mondani szokták - már nem kispályás. Az általános és középiskolás tanulók 2009-ben elérték azt, amiről a magyar futballrajongók hosszú évtizedek óta csak álmodoznak: az általuk "vezérelt" csapat a futballvilág elitjével küzdött a pályán. Azonban egyelőre nem emberekről, hanem robotokról van szó, akik két első, valamint egy harmadik helyezést értek el több kategóriában a tavaly Grazban megrendezett RoboCup 2009 világkiállításon és világbajnokságon. A gyerekek és a robotok edzőjével, Simon Béláné főiskolai tanárral a Nyíregyházán megrendezett Magyar Ifjúsági Robot Kupán (MIRK) beszélgetett a fényes (robot)jövőről az MTI-Press munkatársa.

Az előzményekről szólva a főiskola "robottanára" elmondta, hogy kutatómunkája során jutott el 2006-ban Brémába, ahol éppen a RoboCup soros versenye zajlott. - Láttam, hogy az osztrák és szlovák ifjúsági csapatok is részt vettek a viadalon, tőlünk azonban nem volt résztvevő. Ezért a Nyíregyházi Főiskola gyakorló általános iskoláinak tanulóiból verbuváltam csapatot, ennek köszönthetően már 2007-ben hét csapatot tudtunk idehaza kiállítani. Mindegyikük részt vett a válogatón, és közülük három nyíregyházi, két "apáczais" és egy "bánkis" gárda képviselte a magyar színeket junior kategóriában Atlantában. Az alsó tagozatos robot-futballcsapat díjat is szerzett. Azóta minden évben megrendezzük a hazai minősítő versenyt - idézte fel a kezdeteket Simon Béláné.

Bővült a ligákban részt vevő csapatok száma, és Budapestről is sokan csatlakoztak a nyíregyházi különítményhez. A fővárosi középiskolások színpadi előadással járultak hozzá a robotos sikerekhez: két lábon járó robotokkal adattak elő táncos produkciót, amely tetszést aratott a 2008-as kínai világbajnokságon.

Laikus számára nehezen érthető, hogyan tud egy robot táncolni vagy focizni.

- A projekt keretén belül a futball volt az a tesztfeladat, amelynek során kipróbálhatták konstrukcióikat a robotfejlesztők. Korábban két-, három- és négykerekű robotok rúgták a labdát. Alaphelyzetben két-két robot - egy csatár és egy kapus - játszik egymás ellen, a felnőtt kategóriában viszont öt-öt robot mérkőzik meg a pályán. A technológiai fejlődés felgyorsulása 2000-től tette lehetővé a két lábon járó, úgynevezett humanoid robotok alkalmazását a játéktéren, de az innováció ezzel nem állt meg - magyarázta a tanár.

A robotkutatás drága dolog

Simon Béláné szerint a RoboCup-közösségnek éppen az a célja, hogy a fejlesztések végső eredményeként olyan humanoid robotot alkossanak, amely - tíz társával együtt - ki tud állni a FIFA "emberi" világbajnokcsapatával szemben. A szabályrendszer és a játéktér nagysága évről évre változik, egyre jobban megközelítve a nemzetközi futballszövetség szabályait. Ez megszabja az irányt a fejlesztői közösségnek: a projektnek el kell érnie azt a célkitűzést, hogy a robotok 2050-ig tétmeccsen verjék meg a hús-vér játékosokból álló világbajnokcsapatot.

Ehhez azonban még rengeteg fejlesztésre, pénzre és összefogásra van szükség a világ egyetemei és más tudásközpontok között. A tudásbázis kiépítését egyelőre fakultatív módon kezdték el Nyíregyházán: általános- és középiskolás gyerekekkel indítottak "robotos" speciálkollégiumot, Simon Béláné pedig a főiskolásoknak tanítja a mesterséges intelligenciamódszereket szintén fakultatív tantárgyként.

- Nagy az érdeklődés, a mérkőzések vonzzák a fiatalokat, ugyanis látják az elméletben megtanult programozási ismeretek gyakorlati eredményeit - mutatott rá.

A kezdeményezés nagy tetszést aratott, úgyhogy kellő számú érdeklődő jelentkezett az úgynevezett robotintelligencia-diákkörre, amelynek az is előnye, hogy a hallgatók részt tudnak venni az országos és európai tudományos diákköri konferenciákon.

A magyarországi robotkutatások fejlődését a világversenyeken való részvétel segítségével tudják "felmérni". Bár az elméleti oktatás elérhető az ország egyetemein, a költséghiány miatt lassú a fizikai robotfejlesztés.

- Egyéni sikerek természetesen mindig akadnak, a fejlesztésekhez viszont tehetős szponzorokat kell találniuk a fejlesztőknek. Ez jelentős anyagi megterhelést jelent az egyetemeknek és főiskoláknak, a szakkörök eszközbeszerzéseit jobbára csak pályázati pénzből tudják finanszírozni. A robotkutatás drága dolog, az érzékelőket és szenzorokat csak külföldről lehet beszerezni - sorolta Simon Béláné.

Mint hozzátette, szeretnék a diákköri tevékenységet kiterjeszteni, és nemcsak készletekből akarnak robotokat készíteni, hanem saját maguk is, amihez igénybe vennék a főiskola természettudományi és műszaki főiskolai karában rejlő tartalékokat. - Ők a robotok mechanikai részeit készítenék el, mi pedig a programozást biztosítanánk hozzá. Az így megépülő robotokkal már nemcsak az ifjúsági, hanem a felnőtt kategóriában is indulhatnánk a világversenyeken - vázolta a jövő elképzeléseit.

A javaslat - reméli - táptalajra fog találni. A nemrégen létrejött nagykanizsai és budapesti középiskolás szakkörök társulhatnának, az idei, 19 csapat részvételével megrendezett nyíregyházi MIRK-nek pedig már kecskeméti és debreceni résztvevői is voltak.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Sport témában
Kijutunk-e a labdarugó világbajnokságra?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását