Hátráltatja Görögország az USA-t?

Óvilágból az Újvilágba

Hiába az egyik legkisebb európai gazdaságról beszélünk, a tény, hogy a közös európai valutát már bevezette az ország, ez pedig felerősíti a hatásokat. Miután az Európai Uniót és magát az eurót is megrendítette a görög válság, most már érezhető hatása a tengeren túli államokban is.

Latin-Amerikában a brazil kormány az állampapírok kibocsátásának visszafogására kényszerült, miután a görög állammal történtek immár globálisan éreztetik hatásukat. Az elvárt hozam, kamatok az egekbe szöktek.

Világszerte tíz vállalat volt kénytelen elhalasztani részvényeinek tőzsdére bocsátását. Ez 2008 októbere óta a legtöbb egy hét leforgása alatt.

Az euró kihat az USA-ra is

A feszült nemzetközi gazdasági helyzet kihat az USA-ra is. Miután kezd magához térni az amerikai munkaerőpiac az elmúlt évtizedek legkomolyabb válságából, félő, hogy a mostani helyzet lelassítja, vagy akár vissza is fordítja az USA recesszióból való kilábalását.

A Görögország példájából kiinduló globális félelem akár a fogyasztást is visszafoghatja. Eközben a részvény portfóliók zsugorodnak és a hitelek egyre drágábbak lesznek vagy akár hozzájuk sem lehet jutni: a világon mindenhol egyre kisebb a bankok hitelkínálata, ezt Magyarországon is tapasztalhatjuk.

A félelem oka

Az amerikai bankoknak megközelítőleg 3600 milliárd (!) dollárnyi kihelyezésük van európai bankoknál. Ebből ezer milliárd francia és német pénzintézeteknél, de a válság során sokszor aggodalommal tekintett Spanyolországban is mintegy 200 milliárd.

Ez az óriási pénzmennyiség már komoly hatással van az amerikai bankokra. Ennek következtében valószínűsíthető, hogy hasonló védekező pozíciót foglalnak el a bankok, mint 2008 őszén – a Lehman Brothers bedőlése után.

Ez a gyakorlatban kis mennyiségű és nehezen megszerezhető hitelekkel, kis mértékű hitelkártyakibocsájtással és a visszafogott kisvállalkozói hitelezéssel jár. Aminek folyományaként a fizetőképes kereslet újra zsugorodhat.

S ezzel vissza is ugrottunk az első kockára.