A vártnál nagyobb lehet a bérnövekedés

KSH adatai szerint a reálkeresetek – a fogyasztói árak 6 százalékos növekedése mellett – az idén az első három hónapban 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az emelkedés a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint annak volt köszönhető, hogy januárban és márciusban eseti kereset-kiegészítést fizettek a költségvetési szerveknél foglalkoztatottaknak.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője kiemelte: a magánszektorban a vártnál jobban nőttek a bérek, ezen belül pedig az iparban 8 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset. Az iparban ugyan már beindult a növekedés, ám a teljesítmény még nem érte el a válság előtti szintet, továbbra is nagy a kapacitásfelesleg, ezért nem számoltak ekkora bérnövekedéssel a szektorban.

Az iparban regisztrált bérnövekedés magával húzhatja a magánszektor béreit – mondta Konrdát Zsolt. Előrejelzésük szerint a béremelkedés mérséklődik a következő hónapokban, de ezzel együtt is valószínűleg magasabb lesz, mint amivel eredetileg számoltak. Ezzel összefüggésben a fogyasztás is lehet magasabb – fűzte hozzá az elemző. Év végére eredetileg a bruttó átlagkeresetek 4 százalékos növekedésével számoltak éves összehasonlításban, ez azonban a jelenlegi adatok tükrében valószínűleg magasabb lesz.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre ki kell várni a következő hónapokat ahhoz, hogy megtudjuk, valóban magasabb szintre álltak-e be a bérek.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője az alkalmazásban állók létszámának havi növekedését említette pozitívumként: márciusban 2 millió 643 ezer, míg februárban csak 2 millió 616 ezer ember volt alkalmazásban. A 30 ezres növekedés kétharmad arányban a közszférában valósult meg – elsősorban a közfoglalkoztatás bővülése miatt – , egyharmada pedig a versenyszférában. Utóbbi szektorban ugyan még csak kismértékű ez a növekedés – és körülbelül 200 ezerrel alulmúlja például a 2008 márciusi szintet -, de mindenképpen jó előjel – mondta az elemző.

A bérek emelkedése Török Zoltán szerint is meglepetésszerű volt. A versenyszférában a szuperbruttósítás bevezetése és az adóváltozások okozták a látványos nettó növekedést. Hozzáfűzte: Magyarországon elterjedt a jövedelemeltitkolás gyakorlata a versenyszférában, így a most közölt béradatokból nem lehet levonni messzemenő következtetést sem a fogyasztás, sem az életszínvonal alakulására vonatkozóan. Török Zoltán szerint a bérnövekedés üteme egyik szférában sem tartható, így – az inflációval együtt – visszaesik a bérdinamika is, de a reálbér a korábban vártnál nagyobb mértékben nő.