A helyzet egyre fokozódik Hellászban

A HírExtra forrása szerint a tegnapi véres események, melyet a görög miniszterelnök George Papandreu „gyilkos tettnek” minősített akár növelheti is a parlamenti pártok közötti konszenzust, mivel azt kivétel nélkül mindenki elítélte. Az ellenzéki vezetők is pozitívan reagáltak arra a miniszterelnöki felhívásra, hogy segítsék elő a nemzeti egységet a válsághelyzetben.

A köztársasági elnök pedig összehívta a politikai pártok vezetőinek rendkívüli tanácskozását, a helyzet megvitatására, amin az ellenzék is részt fog venni. A tüntetések és megmozdulások szervezésében igen aktív KKE, vagyis a Görög Kommunista Párt elnöke egyelőre még nem adott választ a felhívásra, de nem is zárkózott el attól. Úgy tűnik a politikai pártok, ha másban nem is abban egyetértenek, hogy az erőszak további terjedését meg kell akadályozni, de tartós nemzeti egységre azért nem kell számítani.

Pártok harca

A görög parlamentben a kormányzó balközép Pán-hellén Szocialista Párttal (PASOK) szemben álló jobbközép Új Demokrácia (ND) mellett három radikális párt van jelen, melyek közül az egyik a KKE. A másik párt a Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA), míg a harmadik a radikális jobboldali Ortodox Népi Tömörülés (LAOS).

Forrásunk ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a LAOS a kommunistákat vádolja lázítással, amire a KKE vezetője egyből szélsőjobboldali provokációval válaszolt, hozzátéve, hogy ennek következménye volt az erőszak. A SYRIZA álláspontja még nem világos, egyelőre hallgatnak az ügyben.

A másik fontos tényezőt a helyzetben a szakszervezetek jelentik, akikre a kommunisták komoly befolyással bírnak. Persze a kormányzópártnak is vannak bizonyos szakszervezeti leágazásai – mondta forrásunk. A szakszervezetek sem teljes egészében a pártérdekeknek megfelelően működnek, hiszen érdekeltek abban, hogy a tagságukat megtartsák, ezért is szegülnek szembe a megszorító intézkedésekkel. Mindenesetre az erőszak alkalmazását minden szakszervezet egyöntetűen elítélte és önmérsékletre szólították fel az utcán lévő tüntetőket, ám egyértelműen tiltakozások folytatását tervezik.

Bal vagy jobb?

Bár mind a pártok, mind a szakszervezetek elítélték az erőszakot, az mégis bekövetkezett. Ennek oka, hogy Görögországban jól láthatóan jelen van egy csoport, mely például 2008 szeptemberében is randalírozott Athén belvárosában. Ennek a háttere azonban nem teljesen világos, ezek az általában álarcos fiatalok a békés tüntetésekre rátapadva követik el a különböző erőszakos cselekményeket.

A baloldal általában fasiszta provokátorként emlegeti ezeket a személyeket, amire vannak bizonyos jelek is – például felismerték bizonyos szélsőjobboldali szervezetek aktivistáit. De jelentős anarchista mozgalom is jelen van Görögországban, akik nagyon fiatalok, olykor tizenévesek és hajlamosak az erőszakra.

Tulajdonképpen ez egy több évtizedes vita, hogy ki áll a „provokációk” hátterében. A KKE szerint ez a kormányzat érdeke, hiszen ezzel hiteltelenné válnak a tiltakozó akciók. Mások szerint, viszont a baloldali anarchisták minden körülmény között megpróbálnak káoszt kelteni. Vannak Görögországban rendkívül kicsi szélsőjobboldali, nacionalista erők – ezek többek között az egykori katonai juntához köthetők, illetve még attól jobbra lévő csoportosulások – akiket szintén összefüggésbe szoktak hozni az erőszakos cselekményekkel.

Na de mit gondol az utca embere?

A görög társadalom eléggé nehezen érti meg és veszi tudomásul a megszorító intézkedések tényét hangzik a külföldi kritika. A görög mérvadó sajtóorgánumok azonban egybehangzóan állítják, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek, de a társadalom részéről jövő igényt is megfogalmazzák, a felelősök megnevezésére. De Németországgal kapcsolatban is komoly kritikákat fogalmaznak meg a mentőcsomag késlekedésével kapcsolatban.

A társadalmat az egész helyzet sokkszerűen érte, ezért tényleg van egyfajta értetlenség a közvélemény részéről. A görögök megszokták azt a helyzetet, amiben eddig voltak. Görögország is egy erősen klientúra alapú társadalom, ahol a pártok az elmúlt 30 évben arra törekedtek, hogy megvegyék a választókat, különböző kedvezményekkel, amit a költségvetés már nem bírt tovább. Ezek a viták pedig meglehetősen hasonlóak ahhoz, amik nálunk folynak, csak éppen nagyobb léptékűek.

Nagy a baj Hellászban

A mostani görög válság sok tekintetben hasonlít más európai parlamentáris demokráciák politikai-gazdasági válságaihoz. Egyfelől a helyzet köthető a gazdasági válsághoz, illetve, hogy a pártok politikáját az jellemzi az elmúlt évtizedekben, hogy megveszik a szavazókat. Ez pedig más dél-európai országokra is jellemző, de talán még olyan messzire sem kell menni…..

Emellett a görög közalkalmazottak olyan kedvezményekben részesülnek, amiben más országokban nem. Groteszk dolgok is kiderültek, mint például az a pótlék, ami a munkahelyre való pontos beérkezést díjazta. A fő probléma, hogy Görögországban körülbelül egymillió közalkalmazott van, akik az államból élnek, míg például a görög lapok kommentárjai szerint a hatszor nagyobb népességű Franciaországban 400 ezer közalkalmazott van. Ezen belül pedig igen rossz az elosztás, hiszen nagyszámú az olyan görög közalkalmazottak száma, akik valamilyen rokoni, vagy más kapcsolat révén vannak a szférában. Félő, hogy egy tömeges leépítés esetén nem ezeket az embereket távolítanák el.

Jelenleg némileg megerősödni látszik az EU- és az euró-ellenesség Görögországban. Ez azonban koránt sem új keletű dolog, hiszen a görögök 1981 óta tagjai az Európai Uniónak. Az EU csatlakozást megelőzően például a ma kormányzó PASOK is erősen euro-szkeptikus volt. Görögország felvétele ezért elég erőteljesen politikai-stratégiai döntés volt.
@@
Annak idején a görög politikusok azzal zsarolták a nyugati partnereket, hogy a Szovjetunióhoz fordultak segítségért, ha nyugatról nem kapták azt meg. Miután ez a helyzet megszűnt, az EU jobban és látványosabban kezdett működni. Például az agrártámogatások hatására a görög közvélemény euro-szkepticizmusa is enyhült. De jelen helyzetben a közvélemény kezdi azt sem érteni, hogy miért is tagja az ország az EU-nak, ha ennyire nincs szolidaritás. A mérvadó média és politikai kommentárok azért távolról sem ilyen sarkosak.

A görög problémával kapcsolatban Fokasz Nikoszt az ELTE-TÁTK Szociológiai Intézetének tanárát is megkerestük. (Interjú Schöpflin Györggyel a görög válságról itt)

A zavargásokról

A szakértő a zavargások hátterével kapcsolatban rávilágított, hogy egyetlen parlamenti politikai párt sem profitál az események tegnap tapasztalható elfajulásából. Van azonban egy radikális csoport, mely már a kilencvenes években is jelen volt a különböző demonstrációkon. Ezeket annak idején még maguk a békés tüntetők is le tudták választani a tüntetésekről. Ma azonban ez az egykor pár száz fős csoport – amit a görög közbeszéd csak „kámzsásokként”, „maszkosokként” emleget – pár ezresre duzzadt, ami túl nagy ahhoz, hogy el lehessen különíteni a békés demonstrálóktól.

Ezekhez a radikálisokhoz köthető a már említett halálos áldozatokat is követelő incidens is. Ezeket pedig nem azonosította sem a média, sem a politika a tüntetők többségével. A gyilkosságokkal egyik parlamenti párt sem vádolta a másikat, még a rendkívül éles viták ellenére sem.

Ezzel szemben a parlamentet is körbevevő tömeg összetűzésbe került a jelen lévő rendőrségi erőkkel, amivel kapcsolatban már kölcsönös vádaskodás volt tapasztalható. A már említett LAOS és KKE közötti politikai csatározáshoz rendkívül jó táptalajt adott, hogy néhány napja a kommunisták szóvivője kijelentette, hogy a párt nem fogadja el a görög alkotmányt – mondta a szakértő. Ezzel kapcsolatban pedig felmerül, hogy a kommunisták amellett, hogy annak idején nem szavazták meg a jelenleg érvényes alkotmányt és azon változtatni akarnak, tiszteletben tartják-e az ez által meghatározott kereteket, vagy sem?

Inog már a kormány széke?

A radikális jobboldali LAOS hozzáállásával kapcsolatban Fokasz Nikosz megjegyezte, hogy a két lépcsőből álló megszorító csomag márciusban megszavazott elemét a párt határozottan támogatta, mondván nincs más választás. Az új intézkedéscsomaggal kapcsolatban azonban még nem világos a párt álláspontja. Az új csomaggal kapcsolatban a jobbközép ND állásfoglalása is igen érdekes. A párt 2009 októberéig kormányzott, így a gazdasági bajok nem kis része az ő országlásuk alatt jelentkezett, amivel kapcsolatban a párt vezetője nemrégiben nyilvánosan is bocsánatot kért a görög közvéleménytől. Ennek ellenére ma úgy tűnik a párt megpróbálja politikailag kihasználni a megszorítások által okozott társadalmi elégedetlenséget, és támadja a Pasok kormányt, mondván október óta késlekedett és rossz intézkedéseket hozott, így a felelősség a baloldali pártot is terheli a kialakult helyzetért. Ennek fényében szinte kizárt, hogy megszavaznák a megszorításokat – mondta a szakértő. Mindennek ellenére a kormány megszorító intézkedéseit a parlamentben nem fenyegeti veszély, hiszen stabil többséggel bír.

Arra is rákérdeztünk, hogy ha a parlamentben sikerül is átvinni a megszorító csomagot, ám a társadalmi ellenállás nem lankad idővel, lehet-e maradása a jelenlegi kormánynak? Ezzel kapcsolatban a szakértő egyértelművé tette, hogy a jövőre vonatkozó előrejelzések általában is bizonytalanok. ebben a helyzetben pedig különös tekintettel. Azt is hozzátette, hogy a május 2-án bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban különösen a közalkalmazottakon óriási düh lett úrrá. Ennek megfelelően számszerűleg és a tömeg indulata szempontjából is a május 5-i tüntetés az elmúlt évtizedek legnagyobbja volt. Ilyen helyzetben pedig kiszámíthatatlan az emberek tömegreakciója, amihez csak hozzájárulnak a halálos áldozatok, ami további érzelmi terhelést jelent.

Mit üzen a múlt?

Görögországban mindenre van példa és ellenpélda. 1989-ben 10 hónap alatt három parlamenti választás volt, mert a kormánypárt egyre erősebb parlamenti többséget akart. A fordítottja is előfordult, hiszen volt rá példa, hogy több hónapra megbénult a felsőoktatás, ám a kormány meg sem moccant – sorolta a példákat Fokasz Nikosz. Még az is elképzelhető, hogy eljön a pillanat, hogy maga a kormány fogja azt kérni, hogy legyen előrehozott választás, ami az országban teljesen bevett gyakorlat. 1974 óta a választások kétharmada előrehozott választás volt. Bár ennek még nincs jele egyelőre. De a bizonytalanság miatt bármi elképzelhető, még újabb megszorítások is.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy mennyire lehet a jelen helyzet visszatérés a XX. századi viharos görög politikai hagyományokhoz a szakértő azt mondta – ennek kicsi a valószínűsége. A jelenlegi parlamentáris demokrácia, mely 1974 óta létezik a legstabilabb politikai rendszer Görögországban az elmúlt száz évben – érvelt.

Az is érdekes, hogy a politikai viharok és változások ellenére politikusi dinasztiák – mint a mopst kormányzó Papandreu vagy az ellenzéki Karamanlisz – vannak jelen Görögországban. Mellyel kapcsolatban azt kérdeztük, hogy ennek a változására az ilyen sokkhatás esetén lehet-e számítani? Ezzel kapcsolatban Fokasz Nikosz rávilágított, hogy bár minden változhat, de egy ilyen folyamat nagyon lassan zajlik. Majd azt is hozzátette, hogy ez a politikai kultúra az 1850-es években kezdett formálódni. A görögök személyközi kapcsolatban állnak politikusaikkal és azért szavaznak valakire, mert azt remélik, hogy hozzásegítik valahogy a különféle állami erőforrásokhoz. A mostani válság éppen arra ébreszti rá a társadalmat, hogy nem lehet az államot így lerabolni, ha nincs pénz. Ezt valószínűleg racionálisan értik is, de ezt a hagyományt levetkőzni csak több generáción át lehet.

Mégis mi jöhet még?

Az események negatív alakulásával kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy várhatóan folytatódni fognak a megmozdulások, amit a halálos áldozatok csak erősítenek. Emellett a hosszabb távú politikai következmények közül kiemelte, hogy a kormány megpendített olyan húrokat, hogy a tolvajokat meg fogják büntetni. Ez pedig nyilván a megelőző adminisztráció tagjait érinti elsősorban, ami saját híveik megnyugtathatja, ám nyilván növeli a szakadékot a PASOK és az Új Demokrácia között. ezzel szemben az ND mozgástere pedig igen kicsi, hiszen az emberek többsége velük szemben áll, amit az is mutat, hogy októberi vereségük a legrosszabb eredmény 1974 óta, amiből még nem álltak talpra – világított rá az erőviszonyokra a professzor.