Brutális valóság: egy börtön élete

A média pusztán a legbrutálisabb, sokszor halállal végződő esetekről számol be. Minden egyéb, úgymond kisebb súlyú cselekmény a külvilág számára örökre rejtve marad, pedig lehet, hogy a sértett egész további életében viseli a nyomokat.

Mik a főbb jellemzői a fogvatartottak közötti erőszaknak?

– A több ember együttes elhelyezését biztosító létesítményekhez hasonlóan a büntetés-végrehajtási intézetekben is történnek atrocitások. A különböző kulturális hagyományokkal, társadalmi-szociográfiai jellemzőkkel rendelkező fogvatartottak között nagyobb valószínűséggel fordulnak elő konfliktusok. A büntetésüket töltő elítéltek jelentős része az erőszakos megoldást vagy az azzal való fenyegetést tekinti megfelelő eszköznek egy esetleges konfliktus vagy érdekellentét rendezésére.

– Mit tudtak, illetve mit terveznek tenni az erőszakos cselekmények megakadályozása érdekében?

– Alapvető szakmai feladataink ellátása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a fogvatartottak egymás sérelmére elkövetett cselekményeivel összefüggő megelőző-feltáró jellegű tevékenységre. A velük való foglalkozás során valamennyi személyi állományú tagnak kötelessége mindent megtenni ennek érdekében. A fogvatartottakkal rendszeresen foglalkozik nevelő, pszichológus és lelkész, valamint a munkáltatás és a különféle közösségi programok is alkalmat nyújtanak a feszültség oldására. A bűncselekmények megelőzésének további eszköze, hogy olyan zárkaközösséget alakítsanak ki, amelyekben a lehetséges elkövetőket és sértetteket előre felmérik, és ennek megfelelő differenciált elhelyezést alkalmaznak.

– Mivel kell szembenézniük az elkövetőknek?

– A tudomásunkra jutott, feltárt eseteket fegyelmi, illetve – ha a körülmények és a tények azt indokolják – büntetőeljárások követik.

– Jellemzően kik az erőszakos cselekmények elkövetői, illetve alanyai?

– Elsősorban a fiatalkorú populációt kell kiemelni. Életkori sajátosságaik miatt személyiségük és belátó képességük még nem alakult ki teljesen, ezért az ő esetükben hamarabb előfordul, hogy a vélt vagy valós ellentétet fizikai erővel "rendezik le". Ez nem csak a börtönökben, nevelőintézetekben igaz, gondoljunk csak az úgynevezett iskolai agresszió közelmúltban napvilágra került eseteire. A felnőtt korú fogvatartottak körében inkább az anyagi javak megszerzése a fő motiváció.

– Hogyan alakult az ismertté vált erőszakos cselekmények száma az elmúlt időszakban?

– Adataink szerint 2009-ben országosan 334 esetben tettek feljelentést erőszakos bűncselekmény gyanújával a büntetés-végrehajtási intézetek, idén az első negyedévben 110 eljárás indult.

– Milyen típusú cselekményekről beszélünk elsősorban?

– Főként egymás javainak, személyes tárgyainak az eltulajdonításáról van szó, ami jellemzően cigaretta, kávé vagy akár sportcipő megszerzését jelenti. Ezek a cselekmények párosulhatnak erőszak alkalmazásával is.

– Milyen a szexuális jellegű cselekmények aránya?

– Az ilyen jellegű, erőszakos cselekmények részaránya nem számottevő az előzőekben leírtakéhoz képest.

– Vannak-e a börtönön belül különleges megfigyelő, a prevenciót szolgáló eszközök?

– A zárkák kamerával való megfigyelése csak kivételesen, a fokozott figyelmet érdemlő, például krízishelyzetben lévő elítéltek esetében és csak átmenetileg történhet meg. Ennek során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a folyamatos megfigyelés tudata hosszabb időn át a személyiség torzulását is eredményezheti. Ezért ezt a szakmai előírások és a törvények – a jogvédő szervezetek véleményével összhangban – nem teszik lehetővé, és az európai börtönszabályok sem támogatják.