Választás 2010: túl a tíz százalékon

11:50 Csaknem huszonöt százalékos részvételi arány

A választásra jogosultak 24,78 százaléka, 1.979.854 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választások első fordulójában reggel 11 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 27,6 százalék, ami 83.611 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 21,72 százalék, ebben a megyében 95.646-an voksoltak.

A fővárosban a szavazók 24,25 százaléka, 326.003 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

Az 1994-es parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka voksolt 11 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az OVI honlapján.

Biztonsági jelekkel védik a szavazólapokat másolás ellen, így a vitatott, vagy gyanúsnak tartott esetekben egyszerűen meg lehet állapítani az eredetiségüket.

Az Állami Nyomdában korábban szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki az országgyűlési képviselők választásának első fordulójához szükséges egyéni választókerületi és területi listás szavazólapokat, összesen 8,5 millió darabot. Az urnákhoz valamivel több mint 8 millió választópolgárt várnak.
Bővebben lásd itt.

Schiffer András, az Lehet Más a Politika (LMP) listavezetője kevéssel délelőtt 10 óra után a főváros V. kerületében, a Fővám téren adta le szavazatát. A politikus, akire több fotós és újságíró is várt, húgával és unokaöcsével érkezett szavazni.

Leadta szavazatát Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje vasárnap délelőtt, nem sokkal 10 óra után a főváros III. kerületében. A Jobbik elnöke feleségével jelent meg az óbudai Nagy László Általános Iskolában berendezett szavazókörben.

Leadta szavazatát vasárnap délelőtt, nem sokkal fél tizenegy előtt Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a főváros II. kerületében. Semjén Zsolt felesége, édesanyja és első szavazó lánya kíséretében gyalogosan érkezett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kialakított szavazókörbe.

Kivitte a szavazóhelyiségből az átvett szavazólapokat, és azzal fenyegetőzött, hogy elégeti őket egy választópolgár vasárnap reggel Celldömölkön, a 2-es szavazókörben – tájékoztatta az MTI-t Baranyai Attiláné, a helyi választási iroda vezetője.
Bővebben lásd itt.

Leadta szavazatát Orbán Viktor, az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában vasárnap; a Fidesz elnöke Budapest XII. kerületében, a Zugligeti Általános Iskolában voksolt.

Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap kora délelőtt a főváros XII. kerületében, a Virányosi úti általános iskolában leadta szavazatát.

Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje Budapest XVIII. kerületében, egy óvodában adta le szavazatát vasárnap délelőtt.

Leadta szavazatát Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője – és veszprémi képviselőjelöltje – Veszprémben, a Bárczi Gusztáv Általános Iskolában voksolt.

10:20 Az első törvénysértés?

Törvénysértés gyanúja miatt a baktalórántházi választókerületi, a területi és az Országos Választási Bizottsághoz fordult a körzet egyik képviselőjelöltje, mivel szervezett szállítást és tiltott szavazói adatbázis használatát észlelte a térség négy településén. Bővebben lásd itt.

9:50 Több, mint tíz százalék kilenc óráig

A választásra jogosultak 10,23 százaléka, 816.513 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választások első fordulójában reggel 9 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A részvételi arány 9 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 12,46 százalék, ami 39.890 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,95 százalék, ebben a megyében 39.365-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 8,4 százaléka, 112.765 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Az 1994-es parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka voksolt 9 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az OVI honlapján.@@

7:50 Az első részvételi adatok

A választásra jogosultak 1,61 százaléka, 128.505 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választások első fordulójában reggel 7 óráig az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

A részvételi arány 7 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 1,92 százalék, ami 6.153 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 1,48 százalék, ebben a megyében 6.521-en voksoltak.

A fővárosban a szavazók 1,29 százaléka, 17.302 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
Az 1994-es parlamenti választás első fordulójában 1,87 százalék, a 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig. A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka voksolt 7 óráig.

Az OVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az OVI honlapján.

7:15 Minden rendben zajlik

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt – közölte vasárnap reggel 7 órakor az Országos Választási Iroda vezetője az MTI-vel.

Mind a csaknem 11 ezer szavazókörben biztosítottak a szavazás feltételei, így a választópolgárok mindenhol leadhatják szavazatukat – mondta Virág Rudolf.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.
A szombaton megkezdődött kampánycsend a szavazókörök bezárásáig, vasárnap este hét óráig tart.

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen csak azok voksolhatnak, akik ezt péntek délutánig kérték, és a helyi jegyzőtől igazolást is kaptak arról, mely település melyik szavazókörében adhatják le szavazatukat.

A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság ma már – az igazolással szavazók kivételével – senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A választáson több mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, összesen több mint 100 ezer első választó voksolhat ma, ők emléklapot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól.
Az Országos Választási Iroda (OVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15 és 17:30 órakor.

Várhatóan vasárnap 23 óra körül már 99 százalékos lesz az adatok feldolgozottsága, akkor tart majd sajtótájékoztatót az országgyűlési képviselő-választás első fordulójának előzetes eredményeiről az OVI.@@

Ellenőrzőlap

Az országgyűlési képviselő-választáson a 11 ezer szavazókörben az urnákat az elsőként megjelenő választópolgár jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság, majd ellenőrző lapot helyeznek az urnába.

A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladata a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ezen időszak alatt (a szavazás megkezdéséig) a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők kivételével.

A szavazóhelyiség megnyitását követően (de még a szavazás megkezdése előtt) a szavazatszámláló bizottság megvizsgálja az urnák állapotát és lezárja azokat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében. Ezt követően az urnába ellenőrző lapot helyez, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak kell aláírnia.

Az ellenőrző lap hiányában a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek.
Az elsőként szavazó választópolgár nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja.

Az első forduló

Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a hatodik szabad országgyűlési választások első fordulójában.

A több mint 3100 településen kialakított csaknem 11 ezer szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 7 óráig várják a mintegy 8 millió választásra jogosultat, köztük több mint 100 ezer első választót. A nem hivatalos eredményeket várhatóan este 11 óra körül ismertetik az Országos Választási Központban.

Az országgyűlési választás első fordulójában a választópolgároknak két szavazatuk van: az egyik szavazólapon arra voksolhatnak, akit az egyéni választókerületükben képviselőnek szeretnének, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják.

Azok a jelöltek indulhatnak az egyéni választókerületben, akik március 19-éig összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt. A 176 egyéni választókerületben 812 egyéni jelölt indul, közülük 19 független.

Az egyéni választókerületben az első fordulóban akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele leadja voksát. Ha ennél kevesebben mennének el szavazni, érvénytelen lenne a forduló, ebben az esetben valamennyi jelölt újra indulhatna a második körben. Akkor eredményes a választás, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét.

Ha a részvétel meghaladja az 50 százalékot, de egyik jelölt sem kapja meg a leadott voksok több mint felét, akkor ugyancsak második fordulót kell tartani. Ez esetben azok kerülhetnek fel a második fordulós szavazólapra, akik legalább 15 százalékos eredményt értek el. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elérő három jelölt indulhat ismét.

A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
Összesen 117 területi listát vettek nyilvántartásba a választási bizottságok, a legtöbb listára – kilencre – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet majd voksolni, a legkevesebbre – négyre – Somogyban.

Az országos listát állító pártokra közvetlenül nem lehet voksolni: a listán kiadható 58 mandátumot a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek hét területi listát tudtak állítani. Összesen hat országos listát állított hét párt.

A választások második fordulója április 25-én lesz.