2024. április 28. - Valéria

Hatpárti oktatási vita

Az oktatási intézmények finanszírozása, az iskolai agresszió előretörése, a tanárok munkaterhelése és az osztálylétszámok nagyságának meghatározása szerepelt többek között témaként azon a pénteki budapesti rendhagyó fórumon, amelyre az április parlamenti választásra országos listát állító pártok oktatási politikusait hívta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ); az eseményre nem tudott elmenni a Fidesz oktatáspolitikusa, Sió László.
2010. március 26. péntek 18:24 - HírExtra
Az iskolák finanszírozása kapcsán Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa kiemelte: a központi költségvetés az iskolafenntartásnak jelenleg csak mintegy a felét finanszírozza, ezt szerinte a következő kormányzati ciklus második felére 90 százalékra kell emelni, az önkormányzatoknak pedig csak a fennmaradó 10 százalékot kellene hozzátenniük.

Szabó Zoltán szocialista parlamenti képviselő szerint viszont az önkormányzati rendszert kell megreformálni, ezután pedig maradhatnának ők a fenntartók.

Varga András a Civil Mozgalom képviseletében a tanulói csoportok, és nem az egyes tanulók finanszírozása mellett érvelt, mert véleménye szerint egy vidéki kis faluban nem biztos, hogy egy alacsonyabb létszámú osztályban kevesebb feladata van a tanároknak.

Balczó Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje elmondta: pártja egyértelműen a központi, állami finanszírozás mellett van, mert szerintük csak így jöhet létre az esélyegyenlőség. Erőss Gábor szociológus az LMP képviseletében megjegyezte: az oktatás finanszírozási rendszerét meggondoltan, lassan, a szakmával egyeztetve kell változtatni, ezért ők középtávon a kistérségi oktatási finanszírozási forma mellett állnak.

Szécsi Gábor, az MDF szakpolitikusa kiemelte: a kistelepülések iskolái versenyképtelenek, ezért új önkormányzati egységekre kell bízni az oktatást.

A hozzászólók abban egyetértettek, hogy az iskolák alapfeladatait nem pályázati úton, hanem központilag kell finanszírozni, csak a többletfeladatokat lehet pályáztatni. Abban is konszenzus volt közöttük, hogy az intézményvezetőknek kell ellátniuk a munkáltatói jogköröket. Hoffmann Rózsa ehhez hozzátette: az igazgatóválasztásnál a nevelőtestületnek és az önkormányzatnak kell egyezségre jutniuk, a későbbiekben pedig ebbe egy létrehozandó pedagóguskamara is beleszólhatna.

A KDNP-s képviselő arról is beszélt, hogy magasabb fizetést kell adni a pedagógusoknak, a rendszerben pedig ki kell jelölni minden résztvevőnek a jogait és kötelességeit. A "rideg szolgáltató szemléletet" vissza kell szorítani, és a szeretetnek nagyobb szerepet kell kapnia a nevelésben - hangsúlyozta. Erőss Gábor szerint a pedagógusértékelésnek azt kell figyelembe vennie, hogy honnan hová fejlődött egy-egy tanuló.

Szécsi Gábor, az MDF szakpolitikusa megjegyezte: teljesítményalapú tanári bérezést tartanak megfelelőnek, ezzel együtt bővíteni kell az igazgatók költségvetési mozgásterét, és menedzseri feladatokat is jobban kellene ellátniuk, ezért tovább kell képezni őket.

A minőségi munkát és a többletfeladatokat jobban kellene honorálni, a pályakezdők fizetését pedig meg kellene emelni - hangoztatta. Szabó Zoltán ehhez kapcsolódóan arról is szólt, hogy az állam szankcionálhatja, ha az iskola teljesítménye hosszú távon elmarad az országos átlagtól.

Az iskolai integráció kérdését körbejárva Varga András azt mondta: szükség van rá, de nem szabad kötelezővé tenni sem a gyermekek, sem az oktatási intézmények szintjén. Balczó Zoltán szerint az integrált oktatást nagy létszámú osztályokkal nem lehet megvalósítani, leginkább magatartásproblémák miatt.

Azt is mondta, hogy szerintük bizonyos esetekben szükség van az elkülönítésre a gyermekek fejlődése érdekében. Szabó Zoltán erre úgy reagált: nemzetközi kutatások szerint minél szegregáltabb az oktatás, annál kisebb a hatásfoka.

Hoffmann Rózsa meglátása szerint az iskolai agresszióért nem a tanárok a felelősek, hanem az értékválság, amely begyűrűzött az iskolákba, ezért védelmet kell nyújtani az agressziót elszenvedő gyermekeknek és tanároknak egyaránt. A problematikus, magatartászavaros gyermekeket felzárkóztatásuk érdekében csak kis csoportokban lehet oktatni - mutatott rá.

Erőss Gábor szerint fejleszteni kell a pedagógusok agressziókezelő képességét, a gyermekeknél pedig nagy hangsúlyt kell helyezni a korai fejlesztésre, és ehhez segítségül kell hívni a védőnői szolgálati rendszert is.

A hátrányos helyzetű diákok esetében alsó tagozaton a kéttanítós rendszert is bevezetnék. Szécsi Gábor megállapította: preventív módon kell felkészíteni a tanárokat a magatartászavarokra, s az ezt produkáló diákokkal foglalkozó, felülterhelt tanárokat magasabb bérekkel kell honorálni.

A tanárok leterheltségét illetően Hoffmann Rózsa megjegyezte, hogy a pedagógusok átlagosan heti 45-55 órát dolgoznak, munkaerejüket pedig nem szabad úgy kihasználni, hogy az osztálylétszámhoz képest 10 százalék fölé emelkedjen a problémás tanulók aránya. Ezen kívül szükség van pedagógusasszisztensekre is - tette hozzá.

Meglátása szerint - amivel Szabó Zoltán nem értett egyet - a bolognai rendszer generális felülvizsgálata vált szükségessé, a tanári gyakorlati időt pedig meg kellene hosszabbítani. Szécsi Gábor azt hangsúlyozta, hogy az alap- és mesterképzés szétválasztása indokolatlan, egységes felsőoktatási képzésnek kellene lennie.

Az intézményvezetők továbbképzését is bővíteni kellene - állapította meg -, mert ilyen képzési forma alig van ma Magyarországon.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását