Helyreigazítás

A Nitrogénművek kérésére közölt helyreigazítás

2010. február 25-én a Gazdaság rovatban „A Nitrogénművek meglepő történetei” című cikk valótlanul állította, hogy a súlyos bajba jutott Nitrogénművek az állami konszolidáció és a 10 milliárdos hitelek után volt képes talpra állítani és elindítani a működését. A valóság a cikkünkben foglaltakkal ellentétesen az, hogy a Nitrogénművek Zrt. nem került „súlyos bajba”, illetve nem volt szó állami konszolidációról, a Nitrogénművek Zrt. piaci feltételek mellett kapott hitelt, továbbá a cég 2008. októberében a kereslet visszaesésére reagálva (gazdasági világválság) állította le a termelést, amely egy racionális üzleti döntés volt pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében és amely gyakorlatot csaknem minden európai műtrágyagyártó cég követett, melyek nagy része még a Nitrogénművek újraindulása után is szüneteltette termelését, illetve szűkített kapacitással termelt.

A cikk valótlanul állította, hogy a Nitrogénművek az egyik legszennyezőbb létesítménye az országnak, mégis bizonyos hírek szerint megpróbálja szennyezésének valódi mértékét eltitkolni: a környezetvédelmi hatóság ellenőrzéseiről jó előre értesül, így az adott napon lekapcsolja a legszennyezőbb termelő egységeket. Ezen állítások minden valóságalapot nélkülöznek, hiszen a Nitrogénművek környezetvédelmi szempontból ma Közép-Európa egyik legkorszerűbb műtrágyagyára és valamennyi előírásnak megfelel.

Valós tényeket hamis színben tüntettünk fel a cikkünk „a GVH” alcímű részében mikor „furcsának” neveztük azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által indított eljárás a Nitrogénművek felelősségre vonása nélkül zárult le, ezzel azt sugallva, mintha mégis történtek volna visszaélések, amikor a Nitrogénművek esetleges nyomásgyakorlását említjük. Ezzel szemben a valóság az, hogy a vizsgálat törvényszerűen és objektíven zajlott, melyre a Nitrogénművek Zrt-nek semmilyen ráhatása nem volt és nem is lehetett.

Cikkünkben valótlan tényeket, illetve részben hamis tényeket valótlan színben tüntettünk fel, amikor azt állítottuk az alcímben, hogy furcsa dolgok zajlanak a Nitrogénművek háza táján és nem csak egy, hanem több problémás ügy is tetten érhető, és ezzel azt a látszatot keltettük, mintha a Nitrogénművek Zrt-nél problémák lennének, illetve nem megfelelően működne. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nitrogénművek Zrt. megfelelően és jogszerűen működik.

Bige László kérésére közölt helyreigazítás

2010. február 25-én a Gazdaság rovatban”A Nitrogénművek meglepő történetei” című cikkben valótlanul állítottuk azt, hogy a Nitrogénművek újraindulása után Bige László milliárdos további hiteligényeket jelentette be a kormányzat felé, illetve hogy Bige László különféle alvállalkozásai jelentős hiteleket kaptak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A fentiekkel ellentétben a valóság az, hogy Bige László érdekeltségébe tartozó társaságai javára nem jelentett be hiteligényeket, nem kért és nem is kapott hitelt.

A cikkünkben ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy az NFÜ adatai alapján 196 millió forintot ítéltek meg a Bige Holding Holz Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságnak egy nagykállói fűrészüzem fejlesztésére. A valóság ezzel szemben az, hogy a Bige Holding Holz Termelő és Kereskedelmi Kft. számára egy új fafeldolgozó üzem építésére ítélték meg a támogatás összegét, amelyet a cég végül nem vett igénybe.

A cikkben hamis színben tüntettük fel a Péti Polietilén Zsák Kft. csomagolóanyag-gyártó gépek vásárlása céljából kapott állami támogatása körüli körülményeket, amikor azt állítottuk, hogy a Péti Polietilén Zsák Kft. csomagolóanyag-gyártó gépekre 138,6 millió forintot nyert. Cikkünk nem tett említést arról a fontos körülményről, hogy a támogatást 2004-ben ítélték meg a cégnek, míg cikkünk egészéből azt a téves következtetést lehetett levonni, hogy a támogatást a cég a közelmúltban kapta, a Nitrogénművek újraindítását követően.

A cikkünkben valótlanul állította, hogy a Bige Hasso sütőipari cég 60 milliót kap egy 2010. februári döntés nyomán. A valóság a cikkben állítottakkal szemben az, hogy ilyen döntés nem született, illetve a Bige Hasso Kft. nem kért és nem is kapott semmilyen összeget.

Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Bige László által Szolnokon felépíteni kívánt 500 millió forintba kerülő biomassza üzemhez 300 millió forint forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett Nemzeti Kutatási és Technológiai Program pályázatán. A valóság ezzel szemben az, hogy Bige László nem kapott támogatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól. Egy több céget tömörítő konzorcium kapott összesen 210 millió forint támogatást a hamu környezetkímélő feldolgozására és hasznosítására, melynek tagjai többek között az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete és a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Intézete is. A cikk valótlan tényeket híresztel, amikor azt állítja, hogy akkor sem kell visszafizetni a pénzt, ha nem gazdaságos az üzem, illetve ehhez az eljáráshoz néhány tízmillió forint elég lenne.

Bige László érdekeltségébe tartozó társaságok nem kaptak összesen 2,2 milliárd forintos állami támogatást, a valóság az, hogy ilyen támogatások nincsenek.

A cikk valós tényeket hamis színben tüntet fel, mikor „furcsának” nevezi azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárása a Nitrogénművek Zrt. felelősségre vonása nélkül zárult, ezzel azt sugallva, mintha mégis történtek volna visszaélések, amikor Bige László jó kormányzati kapcsolatait illetve esetleges nyomásgyakorlását említi. Ezzel szemben a valóság az, hogy a vizsgálat jogszerűen és megfelelően zajlott.