Political Capital: a Fidesz már elérte a határait

Ez évben, tehát durván két, két és fél hónap alatt a Jobbik megduplázta táborát – állapítja meg a Szonda a legújabb felmérésében. Hogyan sikerült ez neki, mik a főbb okai?

A Jobbik pontos táboráról szerintem még most sem lehet pontos képünk. Könnyen lehet, hogy a Jobbik szavazói közül sokan még ma is rejtőzködnek, tehát a közvélemény-kutatások alábecsülhetik a párt szavazótáborát. Közel sem kizárható, hogy a Jobbik lesz a második legerősebb párt. A kutatások arra utalnak, hogy az utóbbi időben inkább a bizonytalanok közül sikerült további szimpatizánsokat toborozniuk Vonáéknak. Ez arra is utalhat, hogy egy magasabb részvétel esetén is jó eredményt érhet el a párt. A Jobbik erősödésének egyik oka lehet az utóbbi időben nyilvánosságra került rengeteg korrupciós botrány, hiszen ez azt az elitellenes közhangulatot erősíti, melyből végső soron a szélsőjobboldali párt tud profitálni.

A Szonda mérése szerint mintegy félmillió jobboldali szavazó van, aki a Fidesz és a Jobbik közt hezitál. Mi dönthet egyik vagy másik párt javára? Ezen a választási "különmeccsen" dőlhet el, lesz-e Orbánéknak kétharmaduk vagy sem?

Az MSZP jelenlegi helyzetében (a BKV-ügy árnyékában) úgy tűnik, nem lesz képes arra, hogy jelentősen bővítse támogatói körét és megakadályozza a Fidesz kétharmados váalsztási győzelmét. Amennyiben azonban az MSZP és a Jobbik is húsz százalék körüli listás eredményt tud felmutatni, azzal a Fidesz esélye a kétharmad megszerzésére minimálisra csökken. Komoly kérdés, hogy a jelenlegi jobboldali médiaoffenzíva gyengíti-e a Jobbikot. Könnyen lehet, hogy ez a – kissé megkésett és túlzottan összehangolt, ezért hiteltelen – sajtókampány végül inkább a radikálisok malmára hajtja a vizet.

Mi a helyzet a baloldal bizonytalan szavazóival? Hányan lehetnek? Milyen dilemmáik lehetnek?

Egyes kutatások többszázezres bizonytalan vokshalmazról beszélnek, mint az MSZP számára megszerezhető szavazótábor. Egy biztos: hogy őket az MSZP nem kapja majd meg „automatikusan”, azonban jelenleg nem látszik, mivel tudná a párt megszólítani, felrázni meglehetősen enervált szavazótáborát. Ha viszont szűkül a politikai kínálat (például az MDF és az LMP sem tud minden megyében listát állítani), az az MSZP irányába tolhat még számos szavazót, aki a világért sem adná voksát a jobboldalra.

A választói aktivitás lassan, de biztosan kúszik felfelé. Meddig mehet föl? Mitől függ, hogy sikerül-e megközelíteni a 2002-es vagy 2006-os részvételi arányt? Kinek kedvez, kinek nem a magas részvétel?

A 2006-os választás rácáfolt arra a tényre, hogy a kisebb pártoknak az alacsony választási részvétel kedvez. Nem valószínű, hogy a részvétel megközelíti a 2002-es szintet (71 százalék az első, 74 százalék a második körben), de a 2006-os szinthez közel kerülhet (62, illetve 58 százalék). A magasabb választási részvétel legkevésbé a Fidesznek érdeke. A párt inkább a status quo-ban érdekelt, hiszen valószínűleg elérte növekedésének határait, a bizonytalan táborban így neki lehet a legkevesebb tartaléka.