Akcióban az antifasizták

A téren mintegy száz ember gyűlt össze a rendezvény kezdetekor. A 2008-ban kezdődött és másfél évig tartó romák elleni támadássorozat áldozatainak fotói, illetve a tragédiák helyszínén készített képeket ábrázoló két, papírból készített oszlop mellett álltak kegyeleti őrséget az áldozat tiszteletére.

A megmozduláson többek között megjelent Helmut Scholz európai parlamenti képviselő, az Európai Baloldali Párt külügyi vezetője, a német Die Linke elnökségi tagja, Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke.

Teleki László az MTI tudósítójának nyilatkozva úgy fogalmazott: a romák elleni támadássorozat nem volt elég figyelmezető jel a politikának, hogy olyan törvényekkel erősítse meg a kisebbségek védelmét, amely visszaszorítja a közösségek elleni atrocitásokat.

A gyűlöletbeszéd elleni törvény elfogadásában nem voltak partnerek a parlamenti pártok, hogy szavazatukkal erősítsék: Magyarországon nem lehet kirekesztő szavakat, mondatokat skandálni – tette hozzá.

A szocialista politikus azt mondta: a holokauszt tagadását büntető törvényt nem fogadta el az ellenzék, de számára az volt a legmeglepőbb, hogy a parlamenti patkóban ülő Farkas Flórián, fideszes képviselő, a Lungo Drom elnöke, és az ellenzéki oldalon ülő másik két roma származású képviselő (Varga József és Rácz István) sem szavazta meg a legfőképpen a cigányságot és a zsidókat érintő törvényt.

A romaügyi miniszterelnöki megbízott arra szólította fel a demokratikus pártokat, hogy ne csak kampányszlogenekben akarják segíteni a cigányságot, hanem a kormányváltásig rendelkezésre álló időben is nyújtsanak segítséget a kisebbségi közösségek védelmét szolgáló jogszabályok elfogadásában.

Horváth Aladár kijelentette: "a náci beszéddel – amelyet Európa számos országában börtönnel büntetnek, és amely ellentétes a Párizsi békeszerződéssel – a magyar igazságszolgáltatás túlzottan elnéző, miközben a vérig sértett cigány emberek, ha elveszítve fejüket erőszakot alkalmaznak a vélt vagy valós náci szellemiség ellen, az igazságszolgáltatás magyarellenes támadással vádolja őket és börtönbe zárja".

A roma jogvédő azt mondta: nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel júliusig előzetes letartóztatásban van az az asszony, akinek férjét és testvérét a Borsod megyei Hangácson január végén agyonverték, miközben politikusok, más bűnözők szabadlábon, vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt védekezhetnek. "Ez több mint felháborító" – jelentette ki, hozzáfűzve, egyebek között ezért is tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a rendezvényen.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke az MTI-nek azt mondta: a mindennapi életben tapasztalható a szélsőséges megnyilvánulás, és az emberek demokráciába vetett bizalma csökken, ezért bár erőtlenek a kezdeményezések, mégis fontos a közös fellépés a kirekesztésre irányuló cselekedetek visszaszorítása miatt.

Azt mondta: fellépésükkel megakadályozták, hogy nácik vonulhassanak fel a Hősök terén, ahol a múlt évben ezt minden következmény nélkül megtehették.

A Nemzeti Forradalmi Párt február közepén jelentette be, hogy az NS Front nemzetiszocialista, neonáci tömörülés megbízására a "becsület napi" megemlékezésüket március 6-án kívánják megtartani német elvbarátaik kérésére.

A rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési törvényre való hivatkozással megtiltotta, de a bejelentő felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz, mert a közelmúltban bejegyzett Nemzeti Forradalmi Párt a rendezvényt kampányeseményként jelentette be a Hősök terére.

Az Országos Választási Bizottság időközben a parlamenti választáson induló szervezetek között nyilvántartásba vette a Nemzeti Forradalmi Pártot, így a bíróság – mondván, hogy választási rendezvényre nem vonatkozik a gyülekezési törvény – hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát.

A tömörülés február végén közleményben tudatta: a március 6-ra meghirdetett rendezvényük elmarad, mert a rendészeti szervek és az önkormányzatok összefogtak ellenük, "törvényesnek látszó, de átlátszó rendelkezéseikkel lehetetlenítették el a rendezvény normális lebonyolítását".

A szombat késő délutánig tartó eseményen pártelnökök, civil szervezetek vezetői és politikusok is részvételi szándékukat jelezték. A résztvevők a tér közepén állnak, és egymással beszélgetnek, illetve hallgatják a hangszórókból szóló holokauszt balladákat és énekeket.

A Hősök terén tucatnyi fekete ruhás, bakancsos fiatal is megjelent, akiket a rendőrök később az 56-osok terén igazoltattak.