Gazdaság / HR
Már egy autót sem tudnak normálisan összerakni?
A gazdasági világválság legjobban az autógyártást viselte meg, az állami mentőövek nagy része a bankok után az autógyárakban landolt - mégis az autógyárak követik el a leglátványosabb hibákat. Hol marad így a bizalmi tőke?
Szégyen és életveszély
„Erősebben kell nyomni” – volt olvasható többek közt a Toyota januári, egyik igen empatikus közleményében, amikor azért reklamált jó pár vásárló, mert a gázpedál pár modellnél beakadt, ami könnyen balesetet is okozhatott. A vezetőség aztán pár tényleges koccanás után gyorsan észbekapott, és 2,3 millió életveszélyes autót hívott vissza – csak Magyarországról 22 ezret.
Azonban az alapból megbízhatónak tartott japán gyártónak nem ez volt az első húzása: egy évvel ezelőtt 4,2 millió autót hívott vissza, hasonló okokból. De ismerős volt a helyzet a Nissan, a Daihatsu és a Suzuki háza táján is: előbbi 77 695 kocsit, a második 60 744 gépjárművet, míg az utóbbi 432 ezer kisautót kényszerült visszahívni műszaki okok miatt.

Ma úgy tűnik, hogy az amerikai General Motors küzd hasonló gondokkal: 1,3 millió észak-amerikai gépkocsit kénytelen visszahívni, szervókormány-problémák miatt. A 14 balesettel összefüggésbe hozható probléma ügyében már amerikai biztonság-szabályzó testületek is nyomoznak. A visszahívot tipusok közt szerepel a Chevrolet Cobalt, az Amerikában gyártott G5-ös Pontiac, a Kanadában összerakott Pontiac Pursuit, és a mexikói G4-es Pontiacok egy része is.
A GM szerint a visszavonásokat saját, 2009-es nyomozásuk végkövetkeztetése után kezdték el épp ma. Közleményük alapján eddig sem volt senki életveszélyben, csupán a vásárlók biztonságérzetének helyreállítása és „lelki nyugalma” érdekében teszik meg ezeket a lépéseket. Hisz a kocsik így is „biztonságosan kormányozhatóak” csupán 15 mérföldes sebesség alatt igényel „nagyobb odafigyelést”. A gépkocsikat természetesen díjmentesen kijavítják, és hiba nélkül újra szolgálatba állítják majd.
Elszálló bizalom
Az eset nem tett jót a gépkocsik iránti vásárlói bizalomnak – amit válság, és a Toyota botrányok egyébként is megtépáztak. A társadalmi elégedetlenséget pedig az is növeli, hogy a GM-et dollármilliárdok beleölésével mentette meg az állam adóforintokból. Ennek a gondolkodásnak azonban nagyon komoly pénzügyi vonulata is van – egy-egy ilyen botrány az egész piacot megváltoztathatja.
A válság hatására kis híján összeomlott GM és a bajt jobban átvészelő Ford hatalmas járművei nem tudták tartani a versenyt a keleti cégek olcsó, kis autóival – a Fiat által megmentett, luxusautókkal foglakozó Chryslerről nem is beszélve – és saját terepen elvesztették a piacvezetésért folytatott harcot. Tíz vezető cég – köztük kiemelt szerepen a a Toyotával és a Hondával – az amerikai autópiac 47,4 százalékát uralta, míg a legendás Detroiti hármas (GM, Ford, Chrysler) csupán a 42,44 százalékát. Azonban a legfrissebb adatok szerint a Ford és GM erőteljes, két számjegyű forgalomnövekedést ért el, ellenben a Toyota 15,8 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni – aminek az egyik fő oka, a cég visszahívási botrányai (a mostani, hasonló GM-es esetet sejteni sem lehetett az adatok begyűjtésekor).
Pénzhiány, nagy üzletek
Azonban hiába a növekedés: sok profitot egyenlőre nem lehet remélni a szférától. Amerikában például hiába számítanak 10 százalékos gépkocsieladás-növekedésre idén a tavalyi 21 százalékos csökkenéssel szemben, az eladott modellek túlnyomó többsége kisautó lesz, és az is a válság miatt nyomott áron lesz értékesítve. Jól mutatja ezt a tendenciát Volkswagen helyezte is: 2009-ben sokkal több autót adott el mint egy évvel ezelőtt, adózott nyeresége mégis 80 százalékkal csökkent.
Európában még nagyobb visszaesésre számítanak mint tavaly, amikor a roncsautó-program megmentette az autógyárakat a nagy zuhanástól. Egyedül Ázsiában – legfőképp Kínában – virágzik az autóipar, ott még a luxusautók iránt is nő a kereslet. Így azonban nemhogy a válság során elbukott összegek nem jönnek vissza, hanem a piaci felfordulás alatti nagy beruházásokra sem jut pénz.
Beruházásokból pedig akadt bőven: a GM például a német Opelt kebelezte be, amelybe most 2,6 milliárd dollárt tervez beleölni. Nick Reilly, az Opel/Vauxhall vezérigazgatója szerint a pénzben lesz saját tőke, és kölcsön is – azonban ezek arányáról már nem beszélt. A GM-nek a legendás Hummerre sem maradt pénze: szerdán váratlanul bejelentette, hogy kínai befektetőknek sem sikerült eladni a gyárat, hanem egyszerűen leállítja a termelést – de hasonló sorra kerül a Saturn és a Pontiac márka is.
Nagy fellendülést csupán a környezetvédelmi-technológiai újítások hozhatna az iparágba – azonban ez az áttörés még várat magára. Apró reménysugarak mindazonáltal vannak: a német Daimler autógyár mai bejelentése szerint a kínai Build Your Dreams-el (BYD) állapodott meg arról, hogy elsősorban a kínai piacra új, teljességgel elektromos autót fejlesztenek ki.