Belföld
Hogyan kampányol az egyház?
Egyre izgalmasabb vita alakul ki az egyház és a politika viszonyáról. Örökzöld téma főleg a választások közeledtével. Az ügyben megszólalt az Esztergomi Közgyűlés is, de Meggyes Tamás nem kíván többet erről nyilatkozni.
Kiss-Rigó László esztergomi püspök és Nyakó István MSZP szóvivő csörtéjétől hangos a baloldali sajtó. A vihart az kavarta, hogy Kiss-Rigó egy fideszes rendezvényen adott hangot politikai álláspontjának, miszerint jelenleg egyetlen politikai tömörülés képviseli valóban a keresztény értékeket, az pedig a Fidesz-KDNP pártszövetség.
Nyakó szerint ezzel „a püspök úr nem kevesebbet állított, mint azt, hogy csak az követ keresztényi értékrendet, aki a Fideszt választja. Ez elfogadhatatlan. Ez lelki zsarolás.”
A vita
Ebből bontakozott ki a sajtóban egyfajta üzengetés a két személyiség között, és a Népszabadság is behatóan foglalkozott a témával. Esztergom város képviselőtestülete hétfőn elfogadott egy határozatot, „mellyel a város kiáll díszpolgára, az elmúlt napokban a médiában többször támadott Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke mellett.”
A képviselőtestület szerint a baloldali sajtótermékek támadást indítottak a magyar katolikus egyház ellen, ezért a határozat leszögezi, „a város polgármestere és jegyzője útján felajánlja segítségét Kiss-Rigó Lászlónak, hogy az őt ért támadásokért jogi úton elégtételt vegyen.”
Kerestük Meggyes Tamást, Esztergom polgármesterét az ügyben, de ő azt a választ adta, hogy az MSZP- Kiss-Rigó László vitát nem kívánja tovább folytatni a sajtóban. Megjegyezte, a Népszava, amely támadást indított a püspök ellen egy párt utasításait követi, hajtja végre.
Egyház és politika
Az egyházak közéletbeli tevékenységével kapcsolatban első körben nehéz állástfoglalni. Valójában azonban rém egyszerű a dolog. Az egyházak tagjainak ugyanúgy megengedhető a véleménynyilvánítás, mint bárkinek. Egyedül a lelkiismeretüknek és Istenünknek tartoznak felelősséggel. Nem lehet tiltani, hogy egy pap, püspök vagy rabbi nyíltan vagy burkoltan valamelyik párt mellett kampányol.
Nyilvánvaló, hogy a pártszimpátia nem esik egybe a hittel. Vannak tehát baloldali értékeket valló papok, vagy jobboldali értékek alapján élő lelkészek. Ők is elmondhatják, miért érdemes a bal vagy jobboldali pártokat támogatni. Az nagyon veszélyes, ha a véleménynek gátat szabunk.
Egész más lenne, ha a Magyar Katolikus Egyház adna ki közleményt, amelyben kijelentenék: minden hívő adja a voksát a Jobbikra. Ez nyilvánvalóan elitélendő. De ilyen nem volt és bizonyos hogy nem is lesz. A papok véleményét, és az egyházat ketté kell választani. Őket nem a közös vélemény, hanem a közös hit tartja össze!
Imalánc
Izgalmas ötlet az imalánc, amely éppen a kampányidőszakról és a választásokról szól. Az egyház hivatalos felhívásában még csak a látszatát sem adja meg, hogy milyen pártot tartana megfelelő kormányalkotó erőnek, csupán híveit buzdítja imádságra, mondván, ha imádkozunk az ország sorsáért, bizonyosan a legjobb módon alakulhat a jövő.
Bárhogy is van, az egyház és állam viszonya – amíg lesz demokrácia Magyarországon – mindig is elő fog kerülni a kampányok idején, és mindig a szőnyeg alá lesz söpörve miután lezajlott a választás. A dohány utcában is, és Esztergomban is.