Belföld
Árvíz: apadnak a folyók
Megnyitották a Borsod megyei Sajóivánka és Sajókaza közötti út azon szakaszát, amelyet korábban a Sajó áradása miatt zártak le. Folyamatosan apad a Kraszna, ezért hétfő este megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a folyó teljes szakaszán, s a Berettyón is megszűnt a készültség.
Megnyitották a Borsod megyei Sajóivánka és Sajókaza közötti út azon szakaszát, amelyet korábban a Sajó áradása miatt zártak le – tájékoztatta a Magyar Közút Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyelete kedden az MTI-t.
A folyó magas vízállása miatt ugyanakkor keddre virradóra lezárták a forgalom elől a Tiszaújváros és Kesznyéten közötti út egy szakaszát, illetve továbbra sem lehet közlekedni a Muhi és Köröm közötti úton.
Rézsűcsúszás miatt járhatatlan a megyében a 2527-es számú út, ezért Sajóvelezd, Királd, Sajómercse, Borsodbóta és Uppony települések a 26-os számú út felől csak a 2523-as úton, Putnok felől érhetők el.
A Tisza áradása miatt Ároktőnél a komphoz vezető úton szintén nem lehet közlekedni.
Folyamatosan apad a Kraszna, ezért hétfő este megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a folyó teljes szakaszán – tájékoztatta Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője kedden az MTI-t.
A Felső-Tisza, a Szamos és a Túr vízszintje az elmúlt napokban több métert csökkent az országhatárnál, a februári árhullámok levonultak a folyókon, készültségre már sehol sincs szükség – mondta az igazgató.
Bodnár Gáspár hozzátette: bár javult a belvízhelyzet a térségben, de ez egyelőre nem teszi lehetővé a készültségek mérséklését. Elsőfokú riasztás van érvényben a Beregben és a Tisza-Szamosközben, míg másodfokú Felső-Szabolcs három védelmi szakaszán, valamint a Szamos-Krasznaközben.
A nyíregyházi vízügyi szervezet vezetőjének tájékoztatása szerint a kedvező időjárás és a megtett intézkedések hatására 11.100 hektárra mérséklődött az elöntött területek nagysága. A tizenegy szivattyútelep hétfőn összesen 1,8 millió köbméter belvizet emelt át a befogadó vízfolyásokba.
A megyében két vízgazdálkodási társulat, valamint a paszabi, dombrádi, nagyhalászi, tiszaberceli és ibrányi önkormányzat tart fenn másodfokú belvízvédelmi készültséget, Kisarban és Nagyecseden pedig elsőfokú a riasztás.
A Berettyón megszüntette az elsőfokú árvízvédelmi készültséget a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) – közölte Bara Sándor igazgató-védelemvezető kedden az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint viszont továbbra is árad a Hortobágy-Berettyó, ahol – 350 centiméteres vízállás mellett – másodfokú a védelmi készültség.
A Közép-Tisza vidékén a belvíz elleni védekezés adja a nagyobb feladatot a szakembereknek.
A belvíz miatti elöntések a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövizig) szinte teljes működési területére kiterjednek – közölte Lovas Attila védelemvezető keddi szolnoki sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: az ár- és belvíz elleni védekezésben több napja már csaknem négyszáz ember dolgozik, és a költségek januártól számítva elérték 300 millió forintot.
A szakember tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában az eddiginél kedvezőbb időjárásnak és a szivattyúk folyamatos működésének köszönhetően a belvízzel elöntött területek nagysága az idei maximumnak számító 46.100 hektárhoz képest 700 hektárral csökkent. Az érintett megyék közül Jász-Nagykun-Szolnokban a legnagyobb az elöntés mértéke, kereken 37 ezer hektár áll víz alatt, ami a hazai összes belvizes terület 23,5 százalékát teszi ki.