Az LMP a polgároknak nagyobb belseszólást adna a jogalkotásba

A szóvivő szerint az Ab lépése azt jelenti, hogy ha továbbra sem képes kompromisszumra a két nagy párt, akkor 2011. január elsejével "csúf alkotmányos válság köszönt be", mivel kétharmados többséget igénylő törvényről van szó.

Schiffer András elmondta: az LMP szerint ahhoz, hogy az állampolgárok részvétele érdemi legyen a döntéshozatalban, az első lépés egy új törvény létrehozása. Hozzátette: a párt már tavaly is a célkitűzései között szerepeltette az 1987-ben megalkotott jogszabály felváltását.

Szerintük olyan új törvényre van szükség, ahol megfelelő alkotmányos biztosítékok garantálják, hogy egy helyi szabályozási tervnél, vagy egy törvényjavaslatnál a különböző állampolgári csoportok véleményét kikérik, illetve adott esetben felkerül az illetékes szakbizottságnak az asztalára, hogy állampolgárok milyen alternatív megoldásokat gondoltak ki.

Schiffer András szerint a most megsemmisített törvényben "kádárista, tessék-lássék módon oda volt kenve", hogy ki kell kérni az állampolgárok véleményét, anélkül, hogy ennek bármiféle közjogi következménye lett volna. Azt is mondta: tavaly, amikor az antikorrupciós tizenkét pontjukat nyilvánosságra hozták, azt is kezdeményezték, hogy a parlament helyezze hatályon kívül a hatályos lobbitörvényt, és egy új jogalkotási törvény keretében szabályozzák azt, hogy a különböző üzleti csoportoknak egyáltalán milyen lehetőségük van belefolyni a jogalkotásba.

A szóvivő emlékeztetett: jelen pillanatban nem kötelezettsége a törvényhozóknak kikérnie a különböző érdekvédelmi szervezetek véleményét. Az LMP azt szeretné, hogy olyan törvény szülessen, amely szerint alkotmányellenes az a jogszabály, amelyben "lespórolják az állampolgári vélemények becsatolását" – mondta Schiffer András.
Az Ab kedden közölte az MTI-vel: alkotmányellenesnek találta a jogalkotásról szóló törvényt, ezért azt 2010. december 31-vel megsemmisítette.

Az Ab határozatában megállapította, hogy a törvényalkotó a jogszabály szövegét nem hozta összhangba az alkotmány jogforrási rendszerével és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel.

Az Ab szerint a jogalkotási törvény több rendelkezése nem alkotmányellenes, de az alkotmányellenes részek megsemmisítése után a jogszabály fennmaradó rendelkezései már nem alkotnának értelmezhető és alkalmazható jogszabályt. Az Ab ezért a törvény teljes, de nem azonnali hatályú megsemmisítését rendelte el.

Az Ab a törvény keletkezési körülményeinek vizsgálatát követően, az indítványi kérelmeknek megfelelően, rendelkezésről rendelkezésre haladva bírálta el a jogszabály támadott rendelkezéseit. A testület határozatában – hangsúlyozva és elismerve a jogszabály megalkotásának jog- és politikatörténeti jelentőségét – megállapította, hogy a törvény jelenlegi alakjában nem az a törvény, amelynek az alkotmány szerinti, a "jogalkotás rendjéről" szóló törvénynek lennie kellene.