„Kiírtam magam a bulvár-szappanoperából!”

Hat és fél évvel ezelőtt vonult be Sebeők János a Big Brother valóságshow celebadásának egyik résztvevőjeként a Házba fél földgömbbel a fején, és ezzel együtt a magyar showbizniszbe, a hazai sztárvilágba is. Tudatos elhatározás volt ez a részéről. Kezdetben remekül érezte magát a celebvilágban, élvezte annak játékos hangnemét. Ez utóbbi azonban időközben csúnyán eldurvult, és tavasszal a „hobbiceleb” számára egyre inkább úgy tűnt, hogy már csak a bántás, a sértegetés, a gyalázkodás jellemzi. A híres fejfedő másik felét a Hal a tortán egyik idei adásába még bevitte magával Sebeők, és ezzel úgy is érezte, a két félgömb bevégezte küldetését. János élete egyik fontos szakaszát kívánta lezárni akkor ezzel a gömbölyűséggel, ám a végleges döntés csupán mostanra érlelődött meg benne, amelynek az elmúlt hónapok során már átalakultak az indokai.

– Most december van, és már mások az indokok, amelyek a valós visszalépéshez vezettek. Én nem a sértett, mélyen megbántott, netán megalázott és emiatt visszavonuló celebek sorát kívánom gyarapítani, épp ellenkezőleg! Ez egy spirituális megvilágosodás. Mára megbékélt lélekkel úgy érzem, ez a küldetés, az „expedíció” egy tőlem idegen világba befejeződött. Az én igazi világomat a könyvek, a toll, a papír, az írógép, a könyvtárak jelentik. Egy irodalmi-művészi-értelmiségi létből, közegből „ruccantam át” a showbizniszbe, a celebvilágba. Hét és fél éven át jól is éreztem magamat benne. Mostani döntésemmel tulajdonképpen akár azt is mondhatjuk, hogy valójában egy húsz éves szakasz ér véget, hisz legelső látványos megnyilvánulásom – remélem sokan vannak, akik még emlékeznek rá – az a bizonyos állatkerti performance-om volt, amikor önként bezárattam magamat egy párducketrecbe. Most visszatérek a Big Brother -ház illetve a ketrec előtti korszakomhoz, mikoris nem a személyiségemmel próbáltam hatni az emberekre, hanem a gondolataimmal.

NEM AKAR ROSSZ SZÁJÍZZEL TÁVOZNI

Való igaz: az elmúlt pár év során a hangsúly egyre inkább eltolódott Sebeők János személyisége felé. Külseje, gesztusai, arca, szemüvege, ruházata, egyedi poénjai hatottak, és egyre inkább elsikkadtak a gondolatok, amiket valójában közölni szeretett volna.

– Mostantól kiírom magam ebből a bulvár-szappanoperából, és inkább szűkebb körben, de szellemi magasságokban kívánok kommunikálni a környezetemmel. Igaz, más lesz kétmillió tévénéző helyett mondjuk csak ötszáz vagy ezer újságolvasóval eszmét cserélnem, de mégis sokkal jobban fog esni, hisz ezt legalább nem felületesen teszem majd. Visszatérek egy olyan közönséghez, amely „vevő” az érzékeny hangsúlyokra, a gondolati mélységekre. A májusi sorry! interjúra még egy mondattal visszatérve jelzem: ott több konkrét engem ért sértést, bántást megemlítettem, amelyek akkor, szó se róla, valóban nagyon rosszul estek nekem, viszont most már elmondhatom, hogy megbocsájtottam az "ellenem vétkezőknek" és nem figurázom ki azokat, akik a közel hét év alatt megbántottak engem. Nem vagyok haragtartó ember, épp ezért nem áll szándékomban rossz szájízzel búcsúzni. A bulvár elbutulása, eldurvulása nyilvánvalóan afelé lökött, hogy szakítsak ezzel a világgal, de nem ez az igazi ok, ami miatt a valóságban már nem csupán fontolgatom, de meg is hoztam és be is jelentettem az RTL Klub Reggeli című élő adásában a döntést. Még egy papírt is felmutattam a félreértések elkerülése végett: „Konyec filma. The End”. A vetítésnek vége. Ez az én kis záró performance-om meglepte magukat a műsorvezetőket, Csonka Andrást, Dombovári Vandát és épp jelen lévő barátomat, Kiszel Tündét is, hisz előzetesen az égvilágon senkit nem avattam be készülő tervembe.
@@
CSALÁDJA ELŐTT IS TITOKBAN TARTOTTA DÖNTÉSÉT

Az elmúlt napokban Sebeők János már annak a politikai napilapnak a hasábjain is kifejtette a bulvártól való búcsújának okait, ahová újságíróként-publicistaként már több éve rendszeresen dolgozik, ahol állandó rovata is van.

– Írtam egy esszét "A nagy bulvárbúcsú" címmel ebben a témában: aki olvasta, olvasta, aki nem, nem. A bulvársajtóban azért szeretném külön kommunikálni a visszavonulásomat, mert semmiképp sem szeretnék nyitott kérdéseket hagyni magam után, ráadásul nem biztos, hogy akik bulvárt olvasnak, azok politikai napilapokat is, és fordítva. Hangsúlyozom: az én esetemben nem egy Kelemen Anna-féle „ajtóbecsukásról”, egy Győzike-féle sértődött – ráadásul csak ideiglenes – visszavonulásról van szó. Ezt a búcsút dramaturgiailag legalább annyira precízen elterveztem, akárcsak annak idején a bevonulásomat. Nem vágom be magam mögött az ajtót szó nélkül, nem hagyom egyedül a kérdéseikkel azokat, akik kedveltek engem, akik figyeltek rám. Akik nem szerettek, akiket idegesítettem, azoknak viszont nyilván örömet szerzek önkéntes távozásommal.

A Nagy Bulvárbúcsú kommunikálásának lecsöngése után János csakugyan teljes csendet akar maga körül. Szándékának komolyságát egyfelől az is bizonyítja, hogy még legújabban eltervezett mulatós kuplé-lemezének megjelentetéséről is lemondott: feláldozta döntésének oltárán, és énekelni sem kíván a továbbiakban. A döntés komolyságára vonatkozólag további fontos bizonyíték, hogy életének két legfontosabb szereplőjét sem avatta be szándékaiba.

– Sem édesanyámmal, sem párommal, Erikával nem osztottam meg döntésemet. Sikerült elszigetelnem magamat tőlük e témában gondolatilag annyira, hogy ne tudjanak esetlegesen befolyásolni. Titokban tartottam, a lelkemben érleltem meg a nagy elhatározást. Szerintem a leginkább ez mutatja, hogy nem pillanatnyi fellobbanásról van szó.

VISSZATÉR A RÉGI KARÁCSONYOK SZELLEME

Hogy ebben a szellemben hogyan tölti Sebeők János a karácsonyt és a szilvesztert? Hát pontosan ugyanúgy, mint amikor még nem volt közismert, nem volt „hobbiceleb”, nem kiáltották ki „médiafilozófusnak", vagyis a legnagyobb csendben, nyugalomban, távol a világi hívságoktól…

– Éppen ma jártam egy antikváriumban, ahol találtam egy könyvet, amivel remélhetőleg nagy örömet tudok szerezni Szenteste az édesanyámnak. Az idei karácsonyi ünnepeket meghitt, békés nyugalomban és persze környezetvédő szellemben műfenyőfa mellett fogjuk eltölteni. A Szentestét édesanyámmal kettesben köszöntjük, míg december 27-t, ami egyúttal az én névnapom is – párommal, Erikával fogom eltölteni. Ami a szilveszter éjszakát illeti, most nem lesz már buli, felhajtás, médiacirkusszal egybekötött mulatozás: december 31-ét – mint a régi, bulvármentes időkben – szintén édesanyámmal ünneplem meg szép szolídan, az új év legelső napján pedig találkozom Erikával, hogy vele kettesben is köszönthessük a 2010-es, számomra már bulvármentes, szó szerint vadonatúj esztendőt.