Belföld

A kormány „felsínes” megoldása

Fejlesztés helyett a meglévő vasúti infrastruktúra felszámolása dukál az ország egyik leghátrányosabb szegletének? A pogányvölgyei kistérség országgyűlési képviselője szerint igen.

Fejlesztést!” – vágja rá Móring József Attila, mikor arról faggatjuk, miért tartott sajtótájékoztatót „Nem ezt ígérték!” címmel a Kaposvár-Fonyód regionális vasútvonalról. Az észak-somogyi kistérség fideszes országgyűlési képviselője állítja: habár a Közlekedési és Minisztérium (KHEM) korábban azt ígérte, a megyeszékhelyet a Balatonnal összekötő viszonylat nincs veszélyben, az 53 kilométeres szakasz részét képező Somogyjád vasútállomásán már elkezdték felszedni az ipari vágányokat.

Sőt, úgy tudja, ez a sors vár a somogyvári és a lengyeltóti vasútállomások kitérő, illetve ipari vágányaira is. Kérdésünkre, hogy a tehervágányok felszedegetése milyen közvetlen hatással van a helyi közösségek életére, a képviselő hosszas magyarázatba kezd.

Fejlesztés helyett felszámolás: mire jó ez?

A sínek felszámolása két dolgot eredményez – mondja. Az egyik, hogy ilyen infrastruktúra mellett pillanatok alatt ki lehet majd mutatni, hogy nem gazdaságos a Kaposvár-Fonyód vonal fenntartása, hiszen megszűnik az a lehetőség, hogy a két irányból közlekedő vonatok keresztezzék egymást.

„Vagyis a kitérő vágányok megszűntetésével meghal a folyamatos vasúti közlekedés, hiszen ezután, amikor Kaposvárról elindul egy szerelvény Fonyód felé, ameddig oda nem ér, Fonyódról nem indulhat el a párja” – állítja a képviselő.

„A másik, legalább ennyire súlyos következménye az ipari vágányok felszámolásának, hogy a Lengyeltóti székhelyű Pogányvölgye, amely Magyarország harminchárom leghátrányosabb kistérségének egyike, eleshet egy közeljövőben tervezett milliárdos nagyberuházástól” – véli Móring.

Vágány híján annyi a vagány terveknek

A képviselő szerint mind Lengyeltótiban, mind Somogyváron rendkívül nagyszabású gazdaságélénkítő elképzelések fogalmazódtak meg az elmúlt időszakban. Ezen tervek része egy, a somogyvári vasútállomástól mindössze 300 méterre fekvő egymilliárd forint értékű járműtechnológiai ipartelep is.

„Mivel az egyik legütősebb érvünk a befektető vállalkozó Somogyba csábítására éppen a közeli vasútszállításban rejlő logisztikai előny volt, könnyen lehet, hogy újra kell gondolnunk az egészet” – mondja Móring, aki szerint akár az egész beruházás veszélybe kerülhet, ha valóban kihúzzák a síneket a pogányvölgyiek alól.
@@
A cél: eladott acél?

Vélt vagy valós forgalmi adatok?
A szaktárca forgalmi statisztikáit sokan kétségbe vonják, mondván a saját szája íze szerint választja ki a próbautak paramétereit. Általában azt szokták a KHEM, illetve a vele együttműködő Közlekedéstudományi Intézet szemére, hogy „lehetetlen” időpontokban szállnak a fel a szerelvényekre.

„Ekkora szüksége van a MÁV-nak a hulladékvas eladásából befolyó pénzre?” – teszi fel a kérdést a képviselő, aki szerint a sínek felszedése minden józan megfontolással szembemegy. Kérdésünkre, milyen most a Kaposvár-Fonyód vonal kihasználtsága, a honatya nagyjából a szárnyvonal-bezárások témakörében hangoztatott sztenderd Fidesz-álláspontot fejti ki.

Ez röviden úgy szól: fejleszteni kéne. Kicsit bővebben pedig arról van szó, hogy az 1890-es évek óta működő, a megye közepét a Balaton déli partjával összekötő viszonylat menetideje a XIX. század közepe óta nem csökkent. A Fidesz szerint ezért sürgős felújítást kellene eszközölni a berozsdállt síneken ahhoz, hogy az új évezredben is versenyképes alternatívája legyen a busznak, illetve a személykocsinak.

De ha már a térség országgyűlési képviselőjeként a helyi vasútért foggal-körömmel harcoló Móring József Attila is említette, érdemes kicsit alaposabban megvizsgálni azt a bizonyos versenyképességet.

A KHEM által közölt legfrissebb, vagyis 2007-es vasútforgalmi kimutatás szerint a 36. számú regionális vasútvonalon (ez a Kaposvár-Fonyód viszonylat hivatalos elnevezése) hétvégenként (ki tudja miért nem készült hétköznapi kimutatás?!) átlagban körülbelül 330 utas utazott. Ez sokat nem mond, sőt. (Lásd keretben.)

Vasút

Negyven milliárd mínusz: ésszerűsítés vagy elmebetegség?
A jövő évi költségvetésben 220 milliárd forint szerepel a helyközi közösségi közlekedés működtetésére, 40 milliárd forinttal kevesebb a 2009. évinél – közölte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kommunikációs osztálya december elsején, a 2010-es költségvetés elfogadásának másnapján.

Kaposvárról Fonyódra vasúton egy átlagos hétköznap egy óra tíz perc és másfél óra közti idejű utazással lehet eljutni, attól függően, hogy épp személyvonatra, vagy a szintén a szóban forgó vonalon közlekedő Celldömölki gyorsra száll az ember. A teljes árú menetjegy 955 forintba kerül, a megállóhelyek száma vonattípus szerint nyolc és tizennégy állomás között változik. A táv teljes 53 kilométer.

Busz

Autóbusszal nekiindulva Kaposvárról Fonyód egy járat kivételével jelenleg nem közelíthető meg átszállás nélkül. Hétköznapokon összesen tizenegy busz indul a somogyi megyeszékhelyről Fonyód felé, ezek átlagos menetideje meghaladja a másfél órát. A Volán hivatalos tarifáival, valamint teljes árú jeggyel számolva az útiköltség legalább 1350 forint.

Személyautó

Személykocsival a kaposvári pályaudvartól a fonyódi vasútállomásig szintén72 kilométert kell megtenni. Ezt a távot egy átlagos hétköznapon kényelmes tempóban haladva valamivel több, mint egy óra alatt lehet teljesíteni. Az üzemanyagköltség egy átlag életkorú, középkategóriás verdával számolva úgy 1300 forintra jön ki.

Az ipari mellékvágányok felszámolásának ügyében, illetve a Kaposvár-Fonyód mellékvonal jövőjét illetően kérdéseinket már feltettük a KHEM-nek, a válaszok egyelőre még váratnak magunkra.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.