Gazdaság / HR

Aggodalomra semmi ok: Bajnai nem nullázza le a kasszát

Miért különített el a kormány a 2010-es költségvetésben több mint kétszáz milliárdot különféle tartalékok címén? Összefüggésben van ez a jövő tavaszi választásokkal? Az összeg nagyobb, mint amekkora elvonást a közlekedés és az önkormányzatok együttesen elszenvednek.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a tegnap este elfogadott költségvetés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, a büdzsé segíti Magyarországot, hogy továbbra is a „stabilizáció oázisa” maradjon.

Oszkó a költségvetés sarokszámai közül elsőként az államháztartási hiányt emelte ki, amelyről azt mondta, a kormány a deficitet ebben a nehéz helyzetben is a maastrichti kritérium közelében (3,8 százalékon) tartja. Ezt a pályát Oszkó szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU is megerősítette.

Alaposan bespájzoló kormány

A pénzügyminiszter a jövő évi hiánycél említése után rögtön a költségvetés „nagyon jelentős” tartalékáról kezdett beszélni, ami jelzi, hogy a kormány a büdzsé egyik legnagyobb teljesítményének a korábbiaknál jóval magasabb pótkeret biztosítását tartja.

Oszkó Péter emlékeztetett rá, hogy idén, mikor egy „nagyon komoly”, 7,6 százalékos recesszió miatt óriási bevételektől esett el az állam, mintegy 30 milliárdnyi tartalékból igyekezett a kormány kiegyensúlyozni a költségvetést. Ezzel szemben jövőre, mikor már egyébként is csak 0,6 százalék lesz a visszaesés, 206 milliárdnyi tartalék áll majd rendelkezésre.

Ez jó 170 milliárddal több, mint amit idén ténylegesen felhasználtunk. A pénzügyér jelezte, hogy éppen ezért egy igen komoly biztonságot adó költségvetést fogadott el a Parlament hétfőn este.

Borítékolható találat

De mi alapján kalkulált a Pénzügyminisztérium (PM) éppen 206 milliárd forinttal és egyáltalán: mire lehet majd felhasználni azt az összeget, amely nagyobb, mint amekkora elvonást az önkormányzati szféra és a közösségi közlekedés 2010-ben együttesen elszenved?

A kérdések már csak azért sem elhanyagolhatók, mert borítékolható, hogy az ellenzék rövidesen „megtalálja” a kormányt, mondván, azért különített el ekkora összeget tartalék címkével ellátva a jövő évi büdzsében, hogy a választások előtt legyen miből osztogatnia.

Azonban gyorsan kiderült: sok egyéb mellett a 206 milliárdos tartalék elköltésében sincs túl nagy mozgástere a kormánynak. Mint azt Pikler Ferenc, a PM sajtófőnöke a HírExtrának elmondta, a 2010-es büdzsé 206 milliárdos tartaléka három tartaléktípusból tevődik össze.
@@
Nyolcvanegy milliárdos plusztartalék jövőre

Az általános tartalék 57 milliárd lesz jövőre (2009-ben 47 milliárd), a stabilitási tartalék 99 milliárd (az idei büdzsében ugyanerre 78 milliárd áll rendelkezésre), és az úgynevezett kamatkockázati tartalék további 50 milliárdot tesz majd ki (idén ilyen egyáltalán nem volt).

Ez azt jelenti, hogy jövőre mintegy 81 milliárd forinttal nagyobb tartalék lapul az államkasszában, mint idén. (ez megközelítőleg annyi pénz, amennyit az önkormányzatoktól von el a kormány.)

Pikler Ferenc azonban leszögezte: „mezei” kiadásokra jövőre is csak az általános tartalék 57 milliárdját lehet költeni, a stabilitási és a kamatkockázati pótkeret ugyanis kizárólag a válság miatt előre nem látható makropálya-módosulások korrigálására szolgálhat.

Nem lehet csak úgy lenullázni a kasszát

Ilyen lehet például a jövőre kalkulált 1200 milliárd forintos kamatkiadás váratlan növekedése, például azért, mert valami miatt gyengül az ország iránti bizalom. Kérdésünkre a sajtófőnök leszögezte: ilyen veszélyt a PM elemzői egyelőre nem látnak, hiszen a kamatterhek az év eleje óta éppen, hogy csökkennek.

Az általános célokra elkülönített tartalékot jellemzően előre nem látható károk (pl. árvíz, vihar) enyhítésére szokás fordítani – mondja Pikler, ugyanakkor kérdésünkre válaszolva hozzáteszi: e tétel esetében nincs korlát a kormány számára, az 57 milliárdot tehát – elméletileg – akár a közösségi közlekedés konszolidációjára, vagy az önkormányzatok megsegítésére is fordíthatja.

Tévedés azonban azt feltételezni, hogy Bajnaiék a tavasszal egyfajta választások előtti víg osztogatásba kezdhetnének: mint kiderült, az általános tartalék felhasználhatósága az év egészére vetítve arányosan rögzítve van, méghozzá úgy, hogy az év első felében a tartalékösszeg maximum 40 százalékát lehet felhasználni. Nem lehet tehát csak úgy lenullázni a kasszát – mondja Pikler Ferenc.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.