Kárpát-medence: az előítéletesség legmélyebb bugyra

Minden második uniós polgár úgy véli, hogy Európában túl sok a bevándorló, 43 százalékuk erkölcstelennek tartja a homoszexuális kapcsolatot, a feketéket minden harmadik megkérdezett alacsonyabb rendűnek tekinti a fehéreknél, s a válaszadók negyede szerint a zsidók túl nagy befolyásra tettek szert.

Bizony, a világ legdemokratikusabbnak tartott nemzetközösségében is jócskán jelen vannak olyan veszélyes attitűdök, mint az etnikai, vallási, vagy épp szexuális kisebbségekkel szembeni előítéletesség.

Nem csak az idegenektől, a szegénységtől is irtózunk

A Bielefeldi Egyetem nyolc uniós tagállamban készített kutatásából – amellett, hogy Európában a muzulmánokat tűri legkevésbé a többség – az is kiderül, hogy Magyarországon a legnagyobb az előítéletesség.

Az egyetem saját kutatójáról elnevezett Heitmeyer-tanulmányát nyolcezer brit, francia, német, holland, olasz, portugál, lengyel és magyar megkérdezésével állította össze. Az eredményeket összegző táblázatokból kiderül, hogy a nyolc ország közül Magyarországon a legerősebbek az előítéletek, egyúttal hazánkban a legnagyobb a lecsúszástól és az elszegényedéstől való félelem is.

Hatból kábé egy ember tolerálja a cigányokat

Jóval kisebb mintán, ugyanakkor csak a magyar társadalom előítéletességét kutatta a közelmúltban Vásárhelyi Mária is. Az elismert szociológus hétszáz, tizennyolc és harminc év közötti magyart kérdezett meg, s a kapott eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon mind a rasszizmus, mind az antiszemitizmus erősödött az elmúlt időben.

Azzal a kijelentéssel például, hogy „vannak rendes cigányok is, de a többségük nem az”, a válaszadók 82 százaléka értett egyet. A cigányok erőszakos integrálását pedig a megkérdezettek 79 százaléka tartaná a helyes megoldásnak. A szociológus felmérése alapján mindössze a társadalom 17 százaléka toleráns a cigánysággal szemben.

Előítéletesek vagyunk. És még sunyik is?

A fiatal magyarok eredményei egyedül egy ponton adnak okot némi megnyugvásra: a számok tanúsága szerint valamivel kevésbé antiszemiták, mint az idősebb korosztály tagjai. „Mindössze” 27 százalékuk vallja például, hogy „a magyarországi zsidóknak fontosabbak Izrael érdekei, mint Magyarországé”, szemben a harminc felettiek 52 százalékával.

Annál elszomorítóbb, hogy a fiatalok 10 százaléka nyíltan kétségbe vonja a holokauszt megtörténtét Magyarországon, ráadásul az ebben a kérdéskörben hallgatók igen magas aránya a szociológus szerint azt mutatja, hogy sokan nem merik nyíltan vállalni nézeteiket.

Egyre forró indulatok

Az utóbbi időben felerősödő szélsőségességben persze egy sor erőszakos esemény is közrejátszott, az időközben már betiltott Magyar Gárda máig tartó felvonulásaitól, kezdve a hat halálos áldozatot követelő, rasszista indíttatású romagyilkosságokon át egészen a hétvégi Sajóbábonyi összetűzésekig.

Jól látható, hogy minél több etnikai színezetű konfliktus kap lángra az országban, annál erősebbé válik a kisebbségellenesség a társadalomban. Reprezentatívnak semmiképp nem nevezhető, mégis jellemző adatokkal szolgál portálunk most is aktív közönségszavazása, mely azt tudakolja, mit gondolnak a HírExtra olvasói a hétvégi sajóbábonyi esetről.

A válaszadók túlnyomó többsége ( kb. 40 százaléka) a cigányokat jelöli meg a konfliktus kipattanásáért, ugyanakkor a Jobbikot és az általa létrehozott Magyar Gárdát csupán 15 százalék. Holott, ha hihetünk a híreknek, az indulatok felkorbácsolódása a fekete-egyenruhások megjelenésével kezdődött.

http://globusz.net/node/3329?page=0%2C7
http://www.fn.hu/belfold/20091028/burkoltan_rasszistak_magyar_fiatalok/?action=nyomtat