Sólyom folytatja látogatását

A magyar államfő útjának fő célja a jövő januárban kezdődő spanyol-belga-magyar csoportos európai uniós elnökség előtti teendők áttekintése volt. Sólyom László szerda reggel a spanyol törvényhozás székházában megbeszélést folytatott José Bono Martínezzel, a képviselőház elnökével, majd rövid látogatást tett a képviselőház üléstermében, megtekintve az alsóház plenáris ülését.

A magyar államfőt hétfőn audiencián fogadta I. János Károly spanyol király, kedden pedig megbeszélést folytatott José Juis Rodríguez Zapatero miniszterelnökkel. Mindkét eszmecserét a csoportos uniós elnökség témája uralta. Ez lesz az első csoportos elnökség az Európai Unió (EU) várhatóan december elsején életbe lépő reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés alapján. A soros uniós elnökséget eddig félévente rotációs alapon más-más ország töltötte be; ez fennmarad, de a csoportos elnökség keretében ezentúl három ország másfél éven át szorosan együttműködik, s a folytonosság jegyében közös programokat dolgoz ki.

Sólyom László a királyi audiencia után magyar újságíróknak hangsúlyozta: az első csoportos elnökség tagjaként Spanyolországnak és Magyarországnak is nagy lehetősége nyílik az unió struktúrájának, működési módjának alakítására, s rengeteg múlik a hármas elnökség tagjain abból a szempontból, hogy miként indítják be az új intézményt.

Sólyom László Zapateróval végigelemezte a csoportos elnökség előtt álló alapvető kérdéseket. A magyar államfő közös sajtóértekezletükön többek között arról beszélt, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadásával lehetőség nyílik sokkal egységesebb uniós politika megvalósítására. Úgy vélte, az EU-nak számos tartalmi kérdést is meg kell oldania. Ezek közé sorolta a fenntartható fejlődés kikényszerítését, és fontosnak nevezte az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését is.