Vezetjük a tüdőbajban meghaltak statisztikai listáját

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai szerint 250 milliónál több embert érint a COPD világszerte, ez a betegség felelős az elhalálozások 5 százalékáért. Ez azt jelenti, hogy a világon minden órában 250 ember meghal a COPD miatt, a betegség több embert öl meg évente, mint a tüdőrák és a emlőrák összesen. Ez a halálok a szakemberek becslései szerint 2030-ra a harmadik leggyakoribb lehet az agyvérzés és a szívinfarktus után.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség progresszív, krónikus kór, amely ma már megelőzhető és kezelhető – áll a közleményben. Kialakulásához az aktív és passzív dohányzás vezethet, a légszennyezés pedig tovább ronthat rajta. Panaszt többnyire csak akkor okoz, amikor a légzési teljesítmény közel fele már elveszett. Leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel a beteg orvosát. Súlyos esetben utóbbi olyan mértékű, hogy a beteg munkaképtelenné válik, nehezére esik a mozgás és a hétköznapi teendőit sem tudja elvégezni.

Somfay Attila, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetője elmondta: "Sajnos a legtöbb COPD-s beteg nem tud arról, hogy beteg a tüdeje, vagy ha már diagnosztizálták nála a betegséget, akkor sem tesz semmit, hogy állapota javuljon. A betegek többsége már évtizedek óta dohányzik, így ha a kezelés folyamán első lépésként a cigaretta azonnali megvonását javasoljuk, többnyire reménytelen vállalkozásnak érzik a gyógyulást".

Léteznek azonban olyan programok és kezelések, melyek enyhítik a tüneteket és segítenek a dohányzásról való lemondásban. A szakemberek fulladást csökkentő hörgőtágítókat, a mellkas feszülését mérséklő légzőgyakorlatokat és fokozatos tréningprogramokat ajánlanak.

"Legfontosabb célunk az, hogy minél több COPD-s beteg forduljon szakemberhez, ahol a diagnózishoz elengedhetetlen egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot elvégzik, terápiás tervet készítenek és szükség esetén a rehabilitációs kezelést is elérhetővé teszik" – tette hozzá Somfay professzor.