Sötétégbolt-park lett a Zselic

A címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) ítélte meg az egyesült államokbeli Phoenixben a hét végén tartott éves közgyűlésén – közölte az MTI-vel Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója.

Az igazgatótanács zárt szombat esti ülésén, titkos szavazással meghozott döntést vasárnap este hirdették ki, további részleteket a későbbiekben tesz közzé az International Dark Sky Association.

A cím elnyerésével kapcsolatban a Magyar Csillagászati Egyesület kedden 17 órakor a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban sajtótájékoztatót tart, amelyre újságírókon kívül más érdeklődőket is várnak.

Három észak-amerikai park után a Zselicet terjesztették fel elsőként a Sötétégbolt-címre Európában, ezt követte a skóciai Galloway Forest Park, amellyel egy időben nyerte el a titulust a 9 ezer hektáros Zselici Tájvédelmi Körzet. A Zselici Csillagoségbolt Parkban a tervek szerint bemutatóhelyet alakítanak ki, ahonnan kedvező feltételek mellett lesz vizsgálható az éjszakai égbolt.

A Skócia délnyugati részén fekvő Galloway Forest Park illetékesei remélik, hogy a 777 négyzetkilométeres terület csillaglesők kedvelt nemzetközi célpontjává válik a cím elnyerése után, és megduplázódik a látogatók száma, amely az elmúlt évben elérte a 850 ezer főt: eddig többnyire a közeli Edinburgh-ból és Glasgow-ból érkeztek ide az éjszakai égbolt szerelmesei.

Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese korábban az MTI-nek elmondta: a cím a maga nemében olyan, mint a világörökséghez tartozni. Magyarországról még a Hortobágyi Nemzeti Park tervezi egy sötétégbolt-rezervátum kialakítását.

Ha a fényszennyezés a jelenlegi ütemben folytatódik, 2025-re szabad szemmel csak a Hold és néhány csillag lesz látható az éjszakai égbolton. Az emberiség évente dollármilliárdokat költ éjjeli világításra, fényreklámokra, ám ezek következményeként lassan eltűnik a Tejút látványa – mondta el korábban az MTI-nek Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke.

A professzor szerint a fényszennyezés korunk egyik új kihívása, az urbanizáció következménye, amely az utóbbi időben került a környezet- és természetvédelem által is számításba veendő káros környezeti hatások listájára. Így fokozott figyelem fordul az utak, terek, parkok közvilágítása, térvilágítása, középépületek díszkivilágítása okozta környezeti hatások vizsgálatára.

Szakemberek szerint a fényszennyezés nemcsak a csillagos ég látványát rontja, hanem megváltoztatja a táj képét, jellegét is, ez különösen a védett természeti területeken és közelükben aggasztó. Kutatási eredmények azt igazolták, hogy sok vándormadár a csillagok alapján tájékozódik, s ha az éjszakai világítás zavarja őket, jelentősen eltérhetnek vándorolási útvonalaiktól. Egyes szakértők szerint a fényszennyezés káros hatással van az emberek egészségére is: a rákkal szemben hatásos anyag, a melatonin például csak sötétben termelődik.

A világ első – a világszervezet által még el nem ismert – határokon átívelő Csillagoségbolt-parkja a cseh-lengyel határon jött létre, ahol hat intézmény vizsgálatai alapján már november elején fényszennyezésmentes rezervátummá nyilvánítottak egy 75 négyzetkilométeres területet a Jizera-hegységben. Ez mentes minden közvilágítástól mentes, és olyan hegycsúcsok veszik körül, amelyek a szomszédos városok fényeitől is megvédik.

Pavel Suchan, a Cseh Tudományos Akadémia asztronómiai intézetének munkatársa szerint Csehország nyugati és délnyugati területein ennél sötétebb területek is találhatók. Északon azonban csak kevés olyan régió van, amely ennyire szuroksötét lenne, mint a Jizera: a sötétségnek köszönhetően szabad szemmel ezer csillagot lehet látni. A kisvárosokban többnyire csak kétszázat, a nagyvárosokban pedig mindössze húszat lehet távcső nélkül megfigyelni.