Legyél te is helyszínelő!

A sorozat

A CSI: A helyszínelők (eredetileg: CSI: Criminal Scene Investigation) jelenleg a világ legnézettebb sikersorozata. A 2000-ben, Amerikában elindult bűnügyi series a Las Vegas-i bűnügyi helyszínelők munkáját mutatja be, akik különös, olykor határozottan bizarr ügyeket oldanak meg a tudomány és persze nem kevés logika segítségével. Rendkívüli és törtetlen népszerűségének titka az amerikai filmes fenegyerek, Jerry Bruckheimer producer áldásos közreműködésében keresendő, aki egyéni, pörgős, izgalmas képi jellegzetességekkel dobta fel a sorozatot.

A sorozatbeli nyomozás egyik különlegessége, hogy nagy része az utca helyett laboratóriumokban zajlik, abból kiindulva, hogy a tudomány segítségével olyan bűnesetek is megoldhatóvá váltak, melyek korábban kinyomozhatatlannak bizonyultak. A helyszínelők a legmodernebb technológiát alkalmazva elemzik a rendelkezésre álló bizonyítékokat (lábnyomok, keréknyomok, ujjlenyomatok, hajszálak, vérnyomok stb.). A sorozat egyik fontos, visszatérő állítása lett, hogy „A bizonyíték sosem hazudik, de az emberek igen!”

A sorozat rendkívül hiteles, persze a valóság mint általában, itt is szürkébb az ábrázolt világnál: bár a használt berendezések és eljárások mindegyike létezik igaziból is, igen nagy eltérés mutatkozik az egyes folyamatok gyorsaságát illetően. Míg a filmben egy DNS-minta elemzése és az adatbázisokkal való összevetése secperc alatt megvan, a valóságban ez sokszor hónapokba (!) is beletelik. Szintén a markáns különbségekhez sorolandó az a tény is, hogy az életben nem lehet minden bűnügyet tárgyi bizonyítékokra alapozva megoldani, azon egyszerű oknál fogva, hogy ezek nem minden esetben állnak rendelkezésre.

A kiállítás

A CSI: Az interaktív kiállítás november 7-én nyílt és pontosan három hónapig, február 7-éig tekinthető meg a Millenáris Fogadó „G” épületében. A tárlat látogatóinak most lehetőségük van a sorozatban látott tudományos módszerek kipróbálására egy szimulált bűntény megoldásán keresztül. Belépéskor egy videós eligazítás várja az érdeklődőket, akiket aztán a három előre elkészített helyszín egyikéhez vezet. A „tetthelyen” mindenki kap egy nyomozói jegyzetfüzetet, az amatőr nyomozó ennek segítségével gyűjtheti össze és szelektálhatja a (vélt) bizonyítékokat. Az út ezután egy virtuális laboratóriumba vezet, ahol a megszerzett nyomokat vethetik alá magas szintű technikai elemzésnek. A laborban a CSI szereplői és valódi szakemberek „dolgoznak” videofelvételeken; elmagyarázzák a vérnyomelemzést, DNS-vizsgálatot, guminyom-összehasonlítást és egyebeket, majd a látogatók a tőlük kapott információk alapján vizsgálhatják meg saját kezűleg bizonyítékaikat. A nyomozás végén a látogatók leadhatják bizonyítékaikat és jelentésüket Gil Grissomnak, a sorozatbeli csapta vezetőjének, ezután megtudjuk, helyesen oldották-e meg az ügyet.
@@
Látogatottsági adatok ugyan még nincsenek, de a korábbi, külföldi statisztikák alapján nagy sikerre számíthatunk Budapesten is. Dobsi Adriennt, az RTL Klub sajtófőnökét is megkérdeztük a kiállításról. „A külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolás korosztálytól az olyan harmincöt-negyvenéves korcsoportig érdeklődnek igazán” – nyilatkozta a sajtófőnök, aki azt is elárulta, hogy az interaktív helyszínelés talán legnépszerűbb eleme a virtuális boncolás.

„Nem csak a sorozatfüggőknek ajánljuk ezt. A kiállítás azok számára is tartalmas szórakozást nyújthat, akik a tudományért rajonganak, vagy érdekli őket a kriminalisztika.” Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a látogatók közül milyen arányban oldják meg a nyomozási feladatok, Dobosi Adrienn elmondta: „Többnyire sikerül; nagyon sok segítséget kapnak a látogatók a sorozat színészeitől, és a magyarázó táblák is nagy segítséget jelentenek.”

Magyar helyszínelők erősítik a kiállítás szakmaiságát

A kiállításon a magyar nyomvadászok is képviselik magukat: A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Osztályának munkatársai egy kitalált bűnügyi helyszínen mutatnak be egy emberölést, melyen öt nyomfajtát (ujjnyom, fegyver, DNS, vegyi anyagok, lábnyom) emelnek ki. A látogatók két-három perces rövidfilmek segítségével, igazságügyi szakértők tolmácsolásában nyerhetnek kis bepillantást, milyen módszerekkel elemzik a bizonyítékokat a magyar kollégák.

Dr. Gárdonyi Gergelyt, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályának vezetőjét kérdeztük meg a magyar helyszínelés rejtelmeiről.

„A legmarkánsabb különbség a sorozathoz képest az, hogy Magyarországon (de tudomásom szerint Amerikában is így van) nem nyomoznak a helyszínelők. A nyomozás egy folyamat, amelynek első lépése a helyszínszemle végrehajtása. Ez a nyomozókkal közösen történik. Azonban a nyomozás már egy másik szervezeti egység hatásköre. Magyarországon a helyszínelők összegyűjtik a nyomokat, anyagmaradványokat, majd átadják ezeket a nyomozóknak” – mondta el Gárdonyi.

Kérdésünkre, hogy vajon a valóságban is annyira izgalmas-e a helyszínelők élete, mint azt a sorozatban láthatjuk, a rendőr százados így felelt: „Sokkal izgalmasabb.”