Biztossá vált: Bajnai Andort küldi az EU-ba!

Bajnai Gordon miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt nem jelöl uniós biztost, mert addig nem lehet tudni, hogy a Lisszaboni vagy a Nizzai Szerződés alapján választják meg a bizottságot; a két változat között létszámban és a kiválasztási folyamatot tekintve is eltérés van.

Ez az akadály november 3-án, kedden hárult el, amikor Vaclav Klaus cseh államfő utolsóként aláírta a Lisszaboni Szerződést.

Az MTI úgy tudja, hogy a magyar uniós biztosi posztra a kormányfő favoritja végig Andor László közgazdász volt, akiről több vezető szocialista politikus is azt nyilatkozta, hogy ő ajánlotta a miniszterelnök figyelmébe. A párt elnöksége október közepén erősorrendbe állított listát juttatott el Bajnai Gordonhoz, ezt Veres János volt pénzügyminiszter vezette, és csak a harmadik helyen állt Andor László.

Az MTI információi szerint Andor Lászlót konszenzusos jelöltnek tekinti az MSZP vezetése, annak ellenére, hogy nem a listavezetőt választotta a kormányfő. A lényeg, hogy a listáról választott – fogalmaznak az MTI-nek.

Václav Klaus cseh államfő kedden délután jelentette be, hogy az alkotmánybíróság délelőtti döntése után – amely nem találta a cseh alkotmányba ütközőnek a Lisszaboni Szerződést – aláírta a ratifikációs dokumentumot; ezzel az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország utolsóként jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést.
A cseh elnök az új uniós alapszerződés aláírása előtt azt akarta elérni, hogy Csehországot cserében mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól.

Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
A múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik.

Teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit.
Bajnai Gordon akkor úgy nyilatkozott: Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni.

Az MSZP országos elnöksége október 13-án egyhangúlag úgy döntött, hogy öt személyt ajánl erősorrendben Bajnai Gordon miniszterelnök figyelmébe, hogy közülük jelölje az Európai Bizottság magyar biztosát.

Az erősorrend szerint az első helyen állt Veres János, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, volt pénzügyminiszter, őt követte Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő, és a harmadik helyen szerepelt Andor László. A listán a következő Kovács László jelenlegi EU-biztos volt, őt követte Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

Lendvai Ildikó pártelnök akkor azt mondta: a lista első három helyén azok a politikusaik vannak, akiknek a nemzetközi politikában is örömmel szánnak nagy szerepet, míg a negyedik, illetve az ötödik helyen szereplő, szintén kiváló politikusokra a hazai politikában és a kampányban is számítanak.

A lista első helyén szereplő Veres János ezt követően az MTI-nek úgy nyilatkozott: az MSZP elnöksége rangsorolásos szavazással sorolta őt az uniós biztosjelöltek első helyére, s nem lát ma olyan erőt, amely ezt a döntést akarná és képes is lenne felülbírálni; ráadásul az európai szocialisták támogatása is az MSZP által javasolt személy, azaz mögötte ott van.

@@

Korábban az MSZP-s pártvezetésből alakult háromfős bizottság hallgatta meg azokat a szocialista politikusokat, akik szóba jöhettek az Európai Bizottság (EB) magyar biztosaként, a testület tagja volt Lendvai Ildikó pártelnök, Szekeres Imre elnökhelyettes és Mesterházy Attila frakcióvezető.

A párt elnöksége döntött arról is, hogy a testület egyeztet Bajnai Gordon miniszterelnökkel is, aki hivatalosan jogosult arra, hogy a jelölt személyét megnevezze.

Kovács László 2004 novemberétől tölti be a EB magyar biztosi posztját, de öt évvel ezelőtt már júliusban kiderült, hogy José Manuel Barroso vezeti a bizottságot. Kovács László "első körben" az energiaügyekért felelt volna, de az európai parlamenti (EP) bizottsági meghallgatásakor kiderült: nem támogatják. Ezt követően kapta Kovács László az adóügyeket.

Az EB-nek október végén jár le a mandátuma.A biztosokat ugyan a tagállamok jelölik, de hogy melyik területet kapja az adott ország jelöltje, azt az EB elnöke dönti el és az EP hagyja jóvá.@@

Andor László 1966-ban született Zalaegerszegen. Közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens.

Okleveles közgazdászként 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az egyesült államokbeli George Washington University-n folytatott tanulmányait követően a British Council ösztöndíjasként 1993-ban az angliai University of Manchesteren szerzett mesterfokozatot fejlődés-gazdaságtanból.

Pályáját a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének tudományos munkatársaként kezdte. Ezután a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Társadalomelméleti Kollégiumának igazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának elnökségi tagja volt.

1997 és 1998 között az amerikai Rutgers University vendégtanára, ahol Magyarország és az Európai Közösségek közötti kapcsolatokat, illetve a magyar és közép-kelet-európai átalakulási folyamatokat oktatja.

1998 és 1999 között az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának szakértője.

1999 és 2001 között a Világbank tanácsadója a Structural Adjustment Participatory Review Initiative kutatásban.

2003-tól 2005-ig a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, 2004 és 2005 között a Kopint-Datorg Rt. igazgatósági tagja. Az MSZP delegáltjaként 2002 és 2005 között a Fővárosi Közgyűlés európai integrációs és külügyi bizottságának tagja.

2005-től a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja, a testületben Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot képviseli.

Szakmai pályafutása során több ösztöndíjat nyert, illetve számos nemzetközi kutatásban vett részt. Több könyve jelent meg gazdasági és pénzügyi témában – az egyik éppen Magyarország uniós integrációs folyamatáról -, s 1993 óta az Eszmélet című társadalomkritikai és kulturális folyóirat főszerkesztője.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) közgazdasági tagozatának vezetőségi tagja, 2005 óta tiszteletbeli társelnöke, a József Attila Alapítvány elnökségi tagja.
Angolul és oroszul folyékonyan beszél.

Feleségével és két gyermekükkel Londonban él.