Belföld

Monoki kártyával a szociális katasztrófáért

Az MCFÉSZ elnöke, Kozák János nyílt levélben tiltakozik a monoki városvezetés döntése ellen, mely szerint a hátrányos helyzetűek juttatásait a jövőben szociális kártya bevezetésével kontrollálnák. Miért dolgoznak a gazdasági érdekek a szegénység helyett, a szegények ellen?

Monok polgármesterének, Szepessy Zsoltnak az ötletét már a legelejétől kezdve értelmetlennek és felháborítónak tartják nem csak a jobb érzésű politikusok, de a független polgárjogi körök, és vezető társadalomkutató szakemberek is. 2008 júliusában három férfi egy 67 éves kesznyéteni férfi kertjéből akart uborkát lopni, ám a veteményesbe vezetett 220 volt egyik tolvajt halálra rázta, a másik kettőt pedig súlyos, illetve könnyű sérülésekkel szállították korházban.

Szepessy Zsolt, az MR1 rádió Közelről című műsorában 2009. szeptemberében a műsorvezető kérdésére azt nyilatkozta, hogy a gyilkossági kísérlet vádjával kihallgatott férfit szerinte „ártatlan” és „a bácsi szimbólummá vált, egy jelképpé lett; annak a jelképévé, aki azt mondja, nem tűri tovább, hogy az ő tulajdonát csak úgy elvigyék, és nem tűri tovább, hogy a munkájának a gyümölcsét más élvezze”.

Miután a meghökkent műsorvezető visszakérdezte, hogy Szepessy akkor is tartja-e a véleményét a magántulajdon védelméről, ha az emberélet árába kerül, a monoki polgármester azt válaszolta, hogy „Jelen pillanatban: igen…”. Szepessy tavaly még csak bizonyos jogszabályokat tartott „puhának” a saját szája íze szerint, idei ötlete viszont azt bizonyítja, hogy már a cigányság megaláztatottságát sem érzi elég általános jelenségnek a mai Magyarországon.

Vekni helyett kenyértartót

Kozák János a közigazgatásba ültetett romákról
„Címtől, párttól, pártállástól függetlenül felháborítónak tartom azt is, ahogy most a választások közelében a kormányzat és a kormány 500 főből kíván kiválasztani 200 főt, akit elhelyezhetnek az államigazgatásba. Nem a cigányság ellen kívánok beszélni, amikor fel emelem a szavam az ellen, hogy ekkora munkanélküliségben több éves tapasztalattal rendelkező, államigazgatásban dolgozó szakembereket bocsátanak el. Arról a 300 emberről már nem szól a fáma, vajon mit tudnának velük kezdeni és mi lesz velük a továbbiakban? Gondoltak-e arra, hogy megyei szinteken, vagy régiós szinteken kellene őket elhelyezni? Nekem nagyon erős a gyanúm, hogy ez is politikai fogás és azt gondolják, hogy 200 fővel meg tudják vásárolni az egész magyarországi cigányságot” – mondta el Kozák János a jelenleg is zajló vitáról, „romák a közigazgatásban” programmal kapcsolatban.

A Szepessy féle ˝önigazság kontra igazság˝ csúsztatás kézjegyei uralják a szociális kártya hivatalos dokumentációját is, dióhéjban éppen csak ennyi a probléma a romákkal kapcsolatos országos vélekedésekkel, és felkaroló programokkal kapcsolatban is – a kauzális zavarokról már nem is beszélve: „Helyzetet, lehetőségeket és feltételeket kell teremteni, ez a társadalmi érdek. Elegünk van abból, hogy szociális segélyeken tartanak fenn bennünket” – kezdi Kozák János szociális kártyával kapcsolatos beszélgetésünket.

Az MCFÉSZ (Magyar Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetség) elnöke jelenleg az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ) alelnöki posztot tölt be. Szepessy már tavaly is konstruktívabb véleménnyel tudott volna előrukkolni, ha elgondolkodott volna, vajon miért lopják az uborkát? Az ok-okozati összefüggések megkerülése a szociális kártya esetében úgy hangzik: Nem a szegénységet kell felszámolni, hanem jól meghatározhatóan körbezárni a lehetőségeit – és közben még keresni is rajta.

Kozák szerint a kártya jóval súlyosabb kérdéseket vett fel az alkotmányosságának pőre problematikájánál: „A kártykészítők járnak jól, a kártya felhasználói jószerivel meg vannak bélyegezve, hisz innentől mindenki tudja, hogy ők szociális segélyt kapnak.” Kozák szerint egy ilyen szociális kártya bevezetése már önmagában is rengetegbe kerül, ráadásul közpénzekből. A kezdeményezés egyetlen érdekeltje a megemelt árakkal dolgozó kereskedő.

Az hogy a hátrányos helyzetűek „csak ott, és csak azt vásárolhatják, egyedül és kizárólag gazdasági érdekeket képvisel”. Kozák általános értelemben is azt vallja: „A magyarországi cigányság már felnőtt, nem kell már gyerekként kezelni, tudja hogy mit akar (…) A cigányság mindig is a gazdasági és politikai érdekeknek volt az áldozata, ahogy jelenleg is az”.

Köldökzsinóron tartott önszerveződés

A gazdasági érdekek és a cigányság ügyének előmozdítása akár egymás mellett ható törekvéseket is jelenthetnének, ahogy látjuk azt például a kanadai kisebbségi programok esetében is, melyek motorjaiba éppen ezek a felismerések jelentik a lóerőt. A magyar romák szekere azonban a belpolitikai viharok áztatta föld miatt sem képes előrehaladni: „Azért nem tudunk önállóan szerveződni, mert mindig meg akarják nekünk mondani, hogy mit tegyünk” – mondja Kozák a HírExtrának, aki például az Országos Cigány Önkormányzat esetében külön kitér arra, hogy a szervezetet a szocialista párt tartja köldökzsinórján: "Ezért nem tud igazából önálló gondolkodóként, önálló cselekvéseket, programokat elindítani, ami egyébként társadalmi érdek lenne, mert a társadalom és a jelenlegi hatalom érdeke nem vág össze”.

„Az országos önkormányzat eddigi politizálása nem a cigányság irányába ment, nem a cigányság érdekeit szolgálta, hanem a pártét” – folytatja Kozák, aki a HírExtra hasábjain felszólítást is intézett az MSZP-hez: „Elég volt ebből! Felszólítjuk és felkérjük a szocialista pártot is, hogy az OCÖ-től tartsa magát távol, és legyen olyan kedves, a törvényi kötelezettségeinek tegyen eleget és a programtámogatások tekintetében biztosítsa azt, hogy a cigányság fel tudjon zárkózni. A magyar kisebbségi ügy időzített bombáját a politika tartja a kezében”. Ahogy ketyegésben is.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.