Belföld
„Magyarország ma még nem megbízható”
Ma már olyan helyzetben vagyunk, hogy kisebb odafigyeléssel és szigorral bevezethetnénk az eurót, ha akarnánk - véli Duronelly Péter befektetési igazgató, aki szerint a 2006-os költségvetési hiány leszorítása óriási teljesítmény volt, óriási áldozatokkal.
Magyarországnak eddig még egyetlen konvergencia kritériumot (maastrichti kritériumot) sem sikerült teljesítenie. Mindössze négy év alatt sikerülhet behozni a „lemaradást”?
Valójában nem is négy év alatt kellene abszolválni, hanem 2012-ig. Lényeg azonban, hogy most olyan helyzetben vagyunk, amely egy cél kivételével lehetővé teszi a teljesítést. Ez az államadósságra vonatkozó kritérium. (A maastrichti kritériumokról részletesen keretes írásunkban olvashatnak – a szerk.)
Az eddigi példák azt mutatják, amennyiben van fogadókészség az uniós döntéshozók részéről, és az államadóssági pálya hiteles program mentén csökkenő tendenciát mutat, akkor ez is elegendő lehet a csatlakozáshoz.
Mi kellene még hozzá?
2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% fölötti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
3. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM).
4. A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6,5%.
Forrás: Wikipédia
Az euróövezethez való csatlakozáshoz politikai akaratra, gazdaságpolitikai menedzsment képességre, valamint diplomáciai erőfeszítésekre van szükség. Ez utóbbi tekintetében Magyarország hagyományosan rosszul áll, gondoljunk csak a világháborúkat lezáró békeegyezményekre, de ettől még nem reménytelen a feladat.
Erőteljes diplomáciával engedményeket érhetnénk el?
Ha nem is engedményeket, de azt mindenképp, hogy nálunk is érvényes legyen az az elv, ami korábban Belgium vagy Olaszország esetén érvényes volt. Vagyis, hogy az eurózónás csatlakozáshoz államadósság szempontjából az is elegendő legyen, hogy a gazdasági kilátások, illetve a növekedési program biztosítják az államadósság folyamatos csökkenését. Ez azonban megbízható imidzs kialakítása nélkül nem megy. Magyarországot ma még sajnos nem tekintik megbízható országnak.
Ezek szerint önt nem hatja meg a Bajnai-kormány fő üzenete, mely szerint az elmúlt hónapok kemény áldozatvállalásainak köszönhetően az ország kezdi visszaszerezni a külföld bizalmát.
Azért vagyok szkeptikus, mert nem nagyon látom, hogy külföldi befektetők jönnének Magyarországra. Igaz, tőkeszegény környezetben vagyunk, és azt is hozzáteszem, hogy hazánknak hosszú ideje rossz már a megítélése.
A 1998-2002 közötti (fideszes) periódusban a megbízható gazdaságpolitika egy rendkívül rossz diplomáciai politikával párosult, 2002-2006 között pedig folyamatos hazudozás folyt. S ezt nem az őszödi beszéd miatt mondom, hanem mert a pénzügyminisztériumban járva velem szemben is többször megtörtént.
Nem sejtette, hogy a PM számai nem az ország valós helyzetét tükrözik?
Ezt nagyjából lehetett tudni, és amikor 2004. végén hivatalosan is bevallották, hogyan is áll a költségvetés, akkor volt egy komoly vitám a PM illetékeseivel, hogy mire volt jó ez az egész, de ma már nem akarok ebbe belemenni.
@@
Egyébként azt kell mondjam, 2006 óta Magyarország mindent teljesített, amit pénzügyi téren ígért. Nem tudom, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy a Magyarország iránti általános bizalom helyreálljon. Viszont mára az IMF úgy ítéli meg, hogy hazánk sikeresen hajtja végre országstabilizációs programját.
Említette, hogy az euró bevezetése részben politikai akarat kérdése. Mekkora kockázatot jelent ön szerint a választások előtt eddig menetrendszerűen jelentkező költségvetési lazítás?
Ezúttal valószínűleg nem egy úgynevezett választási költségvetést fog elfogadni az Országgyűlés, legalábbis ami a büdzsé fő számait illeti. Én inkább attól tartok, hogy a törvény végrehajtása lesz nagyon laza. Magyarul az éves előirányzatokat sokkal inkább el fogják költeni az év elején, mint egyébként. Nem lennék meglepve például, ha az egészségügy a jövő év második felére megint forráshiányossá válna, mert az év első hat hónapjában minden másra elmenne a pénz.
Mekkora rizikót jelent az ország számára, illetve az euró bevezetésére, hogy a közelgő választások toronymagas esélyesének tartott Fidesz többször is kijelentette: megfelelő célok érdekében (például gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés) nem tartja ördögtől valónak az államháztartási hiány drasztikus növelését?
Nagyon nagy rizikót jelent. A Fidesznek nem látni a gazdaságpolitikai koncepcióját, és igazából a közgazdasági holdudvarát sem. Egyébként azt gondolom, ha valaki rájön arra, hogy az ő érdeke is az, hogy Magyarországon – már csak a pénzügyi stabilitás miatt is – euró legyen, akkor tudomásul kell vennie, hogy mik ennek a feltételei. Jelezném, hogy az előző miniszterelnök is abban az időszakban bukott meg, amikor 300 forint fölött volt az euró árfolyama…
A napokban történt egy kisebb szóváltás a PM, illetve Költségvetési Tanács között. Utóbbi szerint nem megalapozottak a kormány jövő évi költségvetési előirányzatai, illetve a 2011-2012-re vonatkozó előrejelzései, különösen, ami a deficitcélt illeti. Ön mit gondol?
Inkább vagyonkezelő vagyok, mint elemző, de találkoztam a tanács munkatársaival és azt fogadom el, amit ők mondanak. Annál is inkább, mivel az eléggé egybecseng a Magyar Nemzeti Bank által közöltekkel, igaz részben ugyanazok az emberek készítették a prognózisokat. A lényeg azonban, hogy ma már viszonylag közel állunk a maastrichti hiánycélokhoz, ezért nem kell akkora erőfeszítés a közös valuta bevezetéséhez, mint amit a Gyurcsány-kormány tett, amikor két év alatt a tíz százalékos GDP-arányos hiányt négy százalék alá csökkentette. Ez óriási teljesítmény volt, óriási áldozatokkal.
Az elhangzottak fényében egyetért a Merril Lynch minapi elemzésének állításával, mely szerint Magyarország két év múlva megelőzi a térség éllovasának számító Lengyelországot mind a gazdaság teljesítményét, mind az euró bevezetését illetően?
Az biztos, ha Magyarország úgy gondolná, hogy mielőbb be akarja vezetni az eurót, akkor hamarabb tehetné meg, mint mások. Egyszerűen azért, mert a többi kelet- közép-európai országban ez ma nem jelent gazdaságpolitikai prioritást, hiszen kisebb a külső sérülékenységük, mint nekünk.