Draskovics nagy álma

Egy ország egyik legfontosabb jogszabálycsomagja a Polgári törvénykönyv. A jelenlegi ötven éve van érvényben, de most az Országgyűlés újat alkotott. Az elfogadott törvényt, Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.

Igaza volt?

A helyzetet le lehetne vezetni az unásig ismert MSZP kontra Fidesz szópárbajig, ám egy ilyen súlyú ügy esetében, nem szabad ennyire leegyszerűsíteni a dolgot. Mert az nyilvánvaló, hogy az MSZP nem ért egyet Sólyom László reakciójával – igaz elismerik, hogy vannak köztük megfontolandóak. A szocialisták nyakatekert módon mégis inkább dicséretnek veszik, hogy a köztársasági elnök csupán a 13-14 konkrét kifogást emelt a 4000 jogszabályból. Elfelejtik, hogy Sólyom a levelében aláhúzta, hogy mindezek csak kiragadott példák, ennél jóval több az aggályos rész. A Fidesz természetesen rögtön Sólyom mellé állt, és maguk is nagy csapásokkal ostorozzák a törvénycsomagot.

Ennél azonban többről van szó. A Ptk. újraalkotása 1998-ban kezdődött. Ez ugyan elegendő idő lenne arra, hogy megszülessen egy ilyen súlyú jogszabálygyűjtemény, ám két évvel ezelőtt a megalkotásában résztvevő jogtudósoktól, professzoroktól elvették az ügyet, és az igazságügy minisztérium hivatalnokaira bízták a befejezést. Ez nem lett volna gond, ha a munkát megalapozó tudósok egyetértettek volna a megszületett eredménnyel, ők azonban kifogásolták azt. Már ekkor látszott, hogy az új Ptk.-val lesznek még problémák.

Jöttek is a gondok

A törvényjavaslatot 2008. június 5-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az akkor frissen (februárban) kinevezett igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor (akinek a szerepére még kitérünk). Az általános vita tavaly december 9-én zárult le, a benyújtott módosító javaslatokról 2009 márciusában szavazott a Ház – a zárószavazás viszont elmaradt. A most ősszel indult parlamenti időszak elején Draskovics benyújtott két zárószavazás előtti módosító javaslatot, az alkotmányügyi bizottság pedig még egyet. Ezekről már szeptember 21-én szavazott a parlament.

És itt van rögtön Sólyom egyik jogos kifogása. A zárószavazás előtt nem lehet újabb módosító javaslatot benyújtani előzőleg már elfogadott rendelkezéshez, ez mégis megtörtént (a pontos szabályt lásd keretes írásunkban). Draskovics 235 pontból álló javaslata nem felel meg a törvényi kritériumoknak, mert lényeges módosításokat tartalmaz (ebben található például a testvér vér szerinti leszármazottjával való házasságkötés engedélyezése).

A formai problémák után jött a politikai is. A Ptk. erősen megosztotta a szabad demokrata képviselőket. Azaz sokáig nem állt mellette megfelelő többség, hiszen gyakorlatilag csak az MSZP frakció volt egységes a megítélésében. Ugyan sikerült végül átvinni a törvényt a zárószavazáson, ám egy ilyen lényeges törvény esetében ez nem szerencsés. Mindenképpen szükséges lenne, hogy egy szélesebb politikai és szakmai konszenzuson alapuljon az elfogadása és bevezetése. Itt egyik sem jött létre megnyugtató többséggel. És nem csupán azért mert a pártpolitika beleszólt, hanem mert nem volt rá elég idő.

De vajon miért?

És itt jön képbe egy rendkívül ambícióval megáldott ember személyes vágya. Draskovics Tibor koptatott már számtalan miniszteri széket, értett ő már mindenhez, most éppen az igazságügyi és rendészeti tárcát irányítja. Minden jel szerint az új választásokkal el fogja hagyni a politikai elitet, ám még egy utolsó nagy dobást véghez szeretne vinni.

A HírExtra több információforrásból is úgy tudja, „Drazsé” élete fő művének szánja, hogy még az ő hivatali ideje alatt fogadnák el és léptetnék életbe az új polgári törvénykönyvet. Nemes cél, ám az ehhez vezető eszközök talán túlmentek a határon. Hiszen egy ország életére jelentősen ható munkát nem lehet csak azért hipphopp összecsapni, hogy egy ember beírhassa azt az életrajzába.

Tény persze, hogy Magyarországon még egy kátyú betöméséhez is hetek kellenek. Jó az, ha valaki képes felpörgetni a munkát. Ám nem szabad, hogy ez a minőség rovására menjen. A Jelenlegi Ptk.-val pedig az a helyzet, hogy minőségileg kifogásolható (van, akik szerint fércmunka) és ezért húzza miatta a száját a fél politikai és szakmai elit.

Sólyom László jóvoltából most visszakerül az Országgyűléshez. Hátha lesz annyi bölcsesség a képviselőkben, hogy alaposan átgondolják a kifogásokat és egy szakmailag és társadalmilag is támogatható Ptk-t. alkotnak.

Senkinek nem lenne jó, ha a Fidesz beváltaná az ígéretét, és szinte az életbelépése után visszavonná, hogy aztán elölről kezdje az egészet.