Nincsen könnyű helyzetben a budapesti MSZP. A fővárosi közgyűlésben kedden éppen az ő részükről felbontott SZDSZ-MSZP koalíció sok borsot törhet még a párt orra alá. Az első intő jel rögtön a szakítás után érkezett, mikor Tarlós István a Fidesz frakcióvezetője Demszky Gáborral egyeztetett, és mindketten a lehetséges Fidesz-SZDSZ együttműködésről beszéltek. Ez pedig egyáltalán nem jó a szocialistáknak, hiszen a két párt együttesen könnyebben tudja rákenni a városvezetés hibáit és botrányait (BKV, 4-es metró, Margit híd) a kisebbségbe szoruló MSZP-re.

Persze nem eszik olyan forrón a kását: Tarlósék bizonyosan nem lépnek koalícióra Demszkyékkel, csak külső támogatást adnak. A szociknak meg főhet a fejük, hogy saját javaslataikat miként tudják majd keresztülnyomni a közgyűlésen.

Tarlós jobbegyenese

A következő gyomorszájas akkor érte az MSZP-t, mikor Tarlós István felszólította az összes képviselőt, hogy mondjon le a mandátumáról önként, hogy új választást lehessen tartani. (A közgyűlés szeptember 30. után már nem oszlathatja fel önmagát, mert tiltja a jogszabály, hogy a választások előtt egy évvel ezt meg lehessen tenni.) Tarlós retorikája valószínűleg minden fővárosinak elnyerte a tetszését, hiszen úgy fogalmazott: egy új választás teremthet tiszta helyzetet Budapesten. Ezzel pedig könnyű azonosulni.

Még akkor is ha nem igaz. Hiszen attól hogy új közgyűlés alakul, a problémák még a régiek maradnak, amiket valakinek előbb-utóbb meg kell oldani. Az ellenzéki politikus rögtön azt is bejelentette, a Fidesz frakció tagja felajánlják a lemondásukat. Kiváló húzás, hiszen ezzel bemutatta, hogy a Fidesz a gyakorlatban is hajlandó lépni az ügy érdekében. No, persze könnyen teszi: ha most választások lennének Budapesten, valószínűleg jobb pozíciókat szerezne az ellenzéki párt, mint amiben jelenleg van.

Gyenge balhorgok

Burány Sándor az MSZP budapesti elnöke nem adott igazán meggyőző riposztot a felkérésre. Mint mondta, „az MSZP semmiképpen nem támogatja a Fidesz azon törekvéseit, amelyek nem a városlakók problémáinak megoldását, hanem a káosz előidézését szolgálják." Ezt minden bizonnyal magam sem gondolta komolyan. Egy választás a demokráciában – akár előrehozott, akár nem – sosem a káoszt szolgálja, hanem éppen magát a képviseleti demokráciát. Ha Buránynak ez a káoszt jelenti, akkor ott valami nagyon súlyos baj van.

Lendvai Ildikó, a párt elnöke is megszólalt az ügyben, mondván, „az MSZP működő Budapestet akar, de nem partnerek abban, hogy tovább folyjon az, ami a BKV és a közüzemű vállalatok körül folyik.” Ez sajnos újabb öngól, hiszen ki fogja elhinni a szocialista pártnak, hogy az alpolgármestereik által évek óta felügyelt közlekedési vállalatnál kirobbanó botrányokhoz nincsen közük, sőt mintha arra próbálná terelni a figyelmet, hogy valójában a Fidesznek van hozzá köze.

Kétségtelen, hogy az MSZP egyetlen okos húzása az ügyben az volt, mikor megvárta, amíg már nem lehet feloszlatni sima szavazással a közgyűlést. A többi lépése átgondolatlan amatőrizmus, ami újabb voksokat vehet el az amúgy is megcsappant szavazótáborból.

Megköszönhetik

A legjobban a Fidesz járt a szakítással. Nem elég, hogy újjal mutogathat a két ex-koalíciós pártra, hogy miattuk bénul meg a város vezetése, miattuk nem lesz megoldva a BKV-botránysorozat, még tetszeleghet is a „nagy megmentő” szerepében. Kegyesen megteheti, hogy tolja egy kicsit Demszky szekerét –természetesen kizárólag a budapesti lakók érdekében.

A Fidesz politikai értelemben megköszönheti a két pártnak hogy ilyen jó pozíció hullott az ölébe. Igaz, az MSZP és az SZDSZ magának köszönheti, hogy nem tudták úgy vezetni a várost, hogy az példaértékű legyen, és ezzel nehezítse meg a következő hatalmon lévő dolgát.