Rétvári: az ország a jövőjét éli fel

Mit olvas ki a 2010-es költségvetésben a környezetvédelem számaiból?

Az elmúlt három évben szépen töpörödik össze az egész. Ha csak a minisztérium fő számát nézzük, akkor a 80 milliárd forint körüli összeg, mostanra nagyjából 40 milliárdra csökkent. Ami nem csökken az, az EU-s pénzekhez rendelhető magyar forintok nagysága, ám ez csupán azért nem apad, mert már most is az unió által meghatározott minimális határon vagyunk.

Jelenleg tehát nem Magyarország határozza meg saját környezetpolitikáját, hanem az EU-s pénzek minimuma. Semmi egyedit, ami az ország számára speciálisan szükséges volna, nem tesz hozzá a kormány. Mindebből jól látszik, hogy mekkora a jelenlegi kormányon belül az érdekérvényesítő képessége a zöld ügyeknek.

Mi lehet a következménye ennek?

Hosszútávon ezt azt jelenti, hogy a klímaváltozás hatásai jobban érvényesülhetnek, a levegő és a víz szennyezettebb lesz. Budapesten a levegő szennyezettsége átlagosan három évet vesz el az életünkből. Ilyen környezetpolitika mellett ezt sem tudjuk lejjebb tornászni.

Rövidtávon Magyarország lemaradása a gazdaság összetételét tekintve meg fog maradni. Értem ezalatt, hogy amíg Németországban több ember dolgozik a környezetvédelemben, mint az autóiparban, addig nálunk ez messze nincs így. Ha kizárólag az autógyártásba ölünk pénzt, hogy ott minél többen dolgozzanak, akkor az 1985-ös német gazdasági modellt követjük. Ez pedig enyhén szólva idejétmúlt.

Miért baj ez?

Ha nem tudunk olyan energiaforrásokat felkutatni, amelyek már a zöld gazdaság részét képezik, akkor nem tudunk versenyképes termékeket sem előállítani a piacon és az olló, ami a nyugati államok és hazánk között van, még jobban kinyílik, és még jobban lemaradunk. Másoknak lesznek olyan termékeik, amik megfelelnek a leendő szigorú uniós szabályoknak, nekünk pedig nem. Ezzel az indokkal pedig ki lehet szorítani a magyar termékeket a piacról.

A válság hatására elfogadott kínai gazdaságélénkítő csomag 30 százaléka, a dél-koreaiénak 80 százaléka a zöld gazdaság élénkítésére fordítódik, mert tudják, hogy ezeké a termékeké és szolgáltatásoké a jövő.
@@
A jelenlegi gazdasági helyzetben azért érthető, hogy kevesebb jut erre is…

Azzal van gond, hogy nálunk az fizet, aki dolgozik, vagy termel, nem pedig az, aki szennyezi a környezetet. Ha ez megváltozna, több ezer milliárd forintos átcsoportosítást jelentene a környezetvédelmen belül. Most mindannyian kifizetjük azt a pénzt, amit környezeti kárenyhítésre kell fordítani. Eközben pedig a cégek profitjába belekerül a szennyezéssel okozott pénz is, hiszen nem kellett neki kompenzálnia azt a társadalom felé.

Akkor működne ez normálisan, ha mindenki a saját szennyezése után fizetne, és nem közpénzből kellene fizetni a kárenyhítést. Sajnos a termékdíj törvény ennek a rendszernek csak a csírája.

Készül arra a Fidesz-KDNP hogy ezt helyre tegye?

A zöld gazdaság építésére nagyon komoly tervek születek és születnek most is a két párt közös programjában. Ezen belül a hangsúly az energetikán van. Célunk az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése, másrészt a helyi és a zöld energiák felhasználásának növelése. Ezen kívül lennénk új mechanizmusok is: új tőzsdék behozatala pl. a szén-dioxid kvóta kereskedelemben, illetve a vidékfejlesztés. Ezek mind új munkahelyeket generálnak, és a GDP-t is növelik.
@@
A széndioxid kvótával mi a helyzet? Hogy lehet, hogy a 2008-as bevételek csak 2010-ben jelennek meg a költségvetésben?

2008-ben eladtunk 28 milliárdnyit a kvótából. Ezt minél hamarabb bele kellett volna forgatni a gazdaságba. Persze valójában elköltődött a pénz, csak nem arra a célra, amire szabad lett volna. Az kormány – nagyon helyesen – a szigorúbb feltételt választotta (ezzel több pénz folyt a kasszába), ám ezt kizárólag környezetvédelmi, szén-dioxid csökkentési programokba lehetett volna forgatni. Ehhez képest egy évig nem tudta senki hol van ez a pénz.

A budapesti közgyűlésben az SZDSZ-és a volt MDF-es képviselők, a „négyek” újra közös javaslatot terjesztenek be. Felborulhat az MSZP-SZDSZ koalíció? Kibír még egy évet így Budapest vezetése?

Sokszor nem volt meg az egyeztetés a két párt között. Az SZDSZ szinte már nem létezik, az MDF-ből pedig a fővárosi képviselők ki lettek zárva. Hogy működhet-e tovább arra azt tudom csak mondani, nézzük meg, eddig hogyan „működött”. Egyre növekszik a főváros adóssága, nincsenek az alapvető funkciók ellátva. A köztisztaság színvonala látványosan csökkent ebben a ciklusban. A buszok átlagéletkora 18 év, amivel még Bukaresttől is le vagyunk maradva. A szmogrendeletet például nem is tudj a betartani a BKV, hiszen 1600 buszából 300 felel meg a rendelet előírásainak.

Ezeknek a gondoknak az oka csak a pénzhiány vagy szakmai problémák vannak?

Mindkettő. Nap mint nap vannak arra példák, hogy vannak olyan pénzköltések, amik városüzemeltetési logikával nem, csupán politikai logikával indokolhatók. De vannak olyan nonszensz dolgok, mint az új Szabadság híd, ahol a középső rész nincs kivilágítva, vagy a Margit híd, ami nemcsak hogy később lesz kész, mint az eredeti tervek, de elképesztően sok pénzt is nyel el.

Ezekben az esetekben mit tud tenni az ellenzék?

Kizárólag a nyilvánossághoz tud fordulni. A ciklus elején úgy bebetonozta a többségét a koalíció, hogy nehéz bármit is politikai szinten elérni. A bizottságokban három fős többségük van, miközben a közgyűlésben csak egy fős. Az összes cég igazgatótanácsába csak ők delegáltak tagokat, a felügyelő bizottságokban is egy-egy ellenzéki ülhetett csak be. Mindezt úgy, hogy mandátumok tekintetében 34-33 az arány.
@@

Mint kereszténydemokrata képviselő ön hogyan értékeli az elmúlt hét év kormányzati teljesítményét, főként az ország morális állapotát tekintve?

Főleg a fiatalok szempontjából nézném ezt a kérdést. Ma öt fiatalból négy nem tud pozitívat mondani Magyarországról, hogy miért akar itt maradni. Közel százezer fiatal hagyta el az országot az EU csatlakozás óta. Tény, hogy mi kereszténydemokraták is sokat sopánkodunk azon, hogy kevés gyerek születik, de súlyos probléma, hogy aki viszont megszületik, majd szakmát szerez, az kilátástalanságában elhagyja az országot.

Négyévente van Magyarországon reprezentatív ifjúság-kutatás. 2004 és 2008 között teljesen átalakult a fiatalok problématérképe. A megélhetés, a lakhatás, a jövőkép nélküliség a legfontosabb problémák. Az ország kilátástalan gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a fiatalokra is lecsapódott. Ezért keresnek külföldön boldogulást. Ha pedig a fiatalok így gondolkoznak, akkor az ország a jövőjét éli föl.

Ez a közel nyolc év beszűkítette a fiatalok lehetőségeit. Mi már nem fogunk tudni annyit költeni oktatásra, fiatalokra, egészségmegőrzésre mint nyugatabbra. És itt nem konkrét euró milliókról beszélek, hanem százalékos arányokról! Hiszen a GDP-nek a nagy részéből az adósságszolgálatot fogjuk nyögni. A ma 20 éves MSZP, közel 20 százalékot tett ré az államadósságra, eladósítva így a mai húszéveseket.

Mi lehet ilyen helyzetben a célja egy leendő kormánynak?

Az emberek igazságérzetét kell helyreállítani. Meg kell újra mutatni, hogy a munkának van becsülete, aki dolgozik az ebből meg tud élni. És ha valaki nem így gondolkozik, annak van következménye. A politikusoknak az állami szerveknek a hitelességét kell visszaállítani. Súlyos bizalomhiány van ebben az országban, mert annyit csalódtunk, mert annyiszor láttuk, hogy bármit meg lehet tenni következmények nélkül (és csak a jéghegy csúcsa a völgyhíd meg az autópálya alagút). Ezen meg kell próbálnunk változtatni.