Tovább vizsgálják a BKV-s végkielégítéseket

Az albizottság "Budapest Főváros Önkormányzat közösségi közlekedés támogatásának felhasználása, az azzal történő elszámolás, kiemelten az elmúlt évek mintegy másfél milliárd forintos végkielégítésének elköltéséről" folytat vizsgálatot.

Az albizottság abból a szempontból "kutakodhat" a BKV bérügyeiben, amennyiben azok költségvetési pénzek felhasználását érintik.

Somlyódy Csaba, Budapest Főváros Önkormányzata Gazdasági Bizottságának elnöke a képviselők kérdésére közölte, hogy a tulajdonosok által elfogadott javadalmazási szabályzat a BKV esetében is csak az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének, illetve tagjainak, valamint a vezérigazgatónak az illetményére és juttatásaira vonatkozik. A vezérigazgatónak, mint munkáltatónak a mindenkori felelőssége az alkalmazottak bérezésének meghatározása.

Tóthfalusi György Pál, a BKV Zrt. Igazgatóságának elnöke jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés hétfőn tárgyalja a fővárosi tulajdonú cégeknél alkalmazandó javadalmazási irányelvet.

Balla Tibor, a BKV vezérigazgató-helyettese a munkaszerződések részleteit firtató kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a vezető beosztásban lévő munkavállalók szerződését módosították, 150 százalék helyett 120 százalékban maximálva a prémium mértékét. A vezérigazgató prémiuma 150 százalék – jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes -, hozzátéve, hogy már javaslat született a prémiumoknak a bér 100 százaléka alatt történő maximalizálására.

Somlyódy Csaba vázolta, hogy a magas prémium arányok a viszonylag alacsony alapbér miatt alakultak ki a BKV-nál.

Somlyódy Csaba és Lakos Imre, a Városüzemeltetési Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a BKV "bérügyeinek kérdése" nem függetleníthető a közlekedési társaság finanszírozásától. Ugyanakkor a BKV finanszírozása szorosan kapcsolódik az önkormányzatoknak visszajuttatott állami bevételektől, mert Budapest nem kapja meg azt a költségvetési támogatást, amit az adóbefizetések indokolnának.

Somlyódy Csaba arra emlékeztetette a parlamenti képviselőket, hogy a BKV felett is tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági bizottság a szakmaiság mellett politikai jellegű testület, amelyben tükröződik a közgyűlésben résztvevő pártok összetétele.
A BKV alulfinanszírozottságára vonatkozóan szinte mindegyik bizottsági tag tett fel kérdéseket.

Balla Tibor, a BKV vezérigazgató-helyettesének magyarázata szerint négy kategóriában kap valamilyen támogatást a BKV: a központi költségvetésből normatív támogatás címén a bevételekkel nem fedezett kiadásokat ellentételezik, míg az árkiegészítés a kedvezményes bérletek és az ingyenesen utazók díja. A főváros évi 10 milliárd forintot tőkepótlás címén ad, amelyet fejlesztésekre lehet fordítani. A fejlesztések eredményeként viszont mérséklődik az üzemeltetési költség – fűzte hozzá.

Az utóbbi években kapott évi 40-50 milliárd forint támogatás a metróberuházásokra szól. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy az üzemelésre kapott állami támogatási igényt minden évben adatokkal alátámasztva meg kell indokolni. A múlt évben például a bevételekkel nem fedezett kiadásokra 49,9 milliárd forintot igényelt a BKV, de 32,2 milliárd forintot kapott. A BKV jegyár bevétele évi 50 milliárd forint körül alakul, ami a költségek közel 50 százalékát fedezik, és ez nemzetközi viszonylatban jó arány.

Domokos Lászlónak, a költségvetési bizottság ellenőrzési bizottsága elnökének kérdésére, miszerint miért nem lehet a költségvetési lehetőségekhez igazítani a megrendelt szolgáltatások mennyiségét, Lakos Imre azt mondta: a meglévő csökkentése szakmai indokok alapján nem lehetséges.

Somlyódy Csaba, a fővárosi gazdasági bizottság elnöke szerint nagyon erős a BKV dolgozóinak érdekérvényesítő képessége. Egy budapesti közlekedési sztrájk országos hatású – fűzte hozzá magyarázatként, amit Végh Tibor parlamenti képviselő erősen vitatott.

A bizottság eredetileg Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest és Székely Gábort, a BKV felügyelő bizottságának elnökét is meghívta, de a főpolgármester-helyettes már nem illetékes, azért nem vett részt az ülésen, míg Székely Gábor azt követően kíván beszámolni, ha a BKV felügyelőbizottsága határozattal jóváhagyta a BKV belső ellenőrzési vizsgálatról szóló jelentést.

Domokos László, az ellenőrző albizottság elnöke közölte, hogy a következő – utolsó – ülésen Székely Gábort hallgatják meg.