Aszály és szárazodás: „magas szinten kellene egy intézkedési tervet elfogadni”

Aszály és szárazság hazánkban is

Korábban már voltak felmérések a Kárpát-medence szárazodási és aszály viszonyaival kapcsolatban, azonban most egy összefogó konferenciára került sor, ahol a cél nem más, mint egy programtervet tenni a Parlament elé. A szervezők szerint a társadalmi kár ilyen esetekben sokkal nagyobb ma, mint korábban volt. Nem csupán élelmiszer ellátási problémákról beszélnek, hanem egy általános egészségi állapotról is.

Az amúgy sem derülátó magyarok biztonságérzete még jobban megrendülhet, ha a Parlament nem fogja figyelembe venni a tervezetet – mondta Láng István, az MTA Kutatászervezési Intézet professzora, a konferencia levezető elnöke.

Tudományos konferencia

A Kecskeméti Főiskolán zajló konferencián három nagy témakör kerül napirendre: az előrejelzéseket minél pontosabbá kell tenni, az ellátás biztonságáról kell gondoskodni, harmadrészt az aszály következményeinek kezelésére kell megfelelő hangsúlyt fektetni.

Az elmételi kérdések mellett a gyakorlati megvalósíthatóságról is szó esik. A stratégia kidolgozásánál figyelembe veszik az önkormányzatok szerepét, és elsődleges célként egy országos javaslatot próbálnak megfogalmazni a kutatók. Az aszály hatása a nővénytermesztésben, állatenyésztésben, a csapadék szélsőséges ingadozásai és az ivóvízhiány is terítékre kerül az eseményen.

A konferencia komolyságát mutatja, hogy akadémikusok, szakállamtitkárok, országgyűlési bizottságok elnökei vesznek részt a találkozón. A tudományos gyűlés apropója kapcsán Bozó László, az MTA Levegőkémiai Munkabizottság és Meteorológiai Tudományos Bizottság elnöke mondja el gondolatait.

A szárazság, mezőgazdaság problémája világméretű kérdés. Mostanában mindenhol erről cikkeznek. Nálnuk mi a helyzet?

A kérdést ki kell terjeszteni a Kárpát-medencére. Ezen a részen a kockázat fokozottabb. A vízkészlet gazdálkodással kapcsolatosan egyrészt megjelenik az aszály, másrészt az árvízi helyzet, ugyanazon a területen, akár ugyanabban az évben is. Valami olyan komplex megoldás kell, ami figyelembe veszi egyrészt azt, hogy az éves csapadékösszegek csökkenést mutatnak, tehát egyre kevesebb a légkörből érkező csapadék. Viszont felszíni vizekkel elég jól ellátott Magyarország. Ezek nagyrészt a határokon túlról érkeznek, és gyakorlatilag „felhasználás nélkül” tovább is folynak a déli és keleti határokon kifelé. Valamiféle ésszerűbb vízgazdálkodással ezek a szélsőségek csökkenthetőek lennének.

Azért elmondhatjuk, hogy Magyarország szerencsés a szélsőséges környezeti tényezőket figyelembevéve…

Így van. Éppen ezért a potenciális lehetőségek adottak. Ezek nagy részével most nem élünk, pedig valószínűleg élni lehetne és előbb-utóbb élni is kell.

Korábban is ennyire fontosnak tartották a témát? A szárazodás- és apálykérdés eddig nem kapott nagy visszhangot. Vizsgálatok, adatok állnak rendelkezésre, volt honnan kiindulni?

Elég hosszú története van az aszályosodással és szárazodással kapcsolatos vizsgálatoknak, tehát voltak ezzel kapcsolatosan már műhelymunkák, eredmények, de azt hiszem, hogy ilyen léptékű és ilyen látogatottságú tényleg nem volt.
@@
A legutolsó ENSZ-tárgyalás kiemelt témája a klímakédrés volt. Ez keltette életre a hazai konferenciát?

A klímaváltozás csak az egyik, de valóban fontos tényező. Egyrészt a csapadék mennyiségének a csökkenése, másrészt az emelkedő hőmérséklet mind a szárazodás irányába mutat, de itt arról kell beszélni pontosan, hogy milyen mértékben van kihasználva a mezőgazdaság által a különböző talajfajták, milyen mértékű az öntözés, milyen lehetőségei vannak, egyáltalán a természetes vizeknek miléyen felhasználási lehetőségei vannak. Itt nem csak a klímakérdésről van szó. Aszályos időszakok korábban is voltak Magyarországon.

Melyek a legérintettebb régiók?

A leginkább – és nem véletlen a helyszínválasztás sem – alapvetőan az alföld, illetve annak is a délkeleti része a legszárazabb klimatológiailag, és sajnos a csapadék mennyiségének csökkenése is érinti ezt a területet. Sajnos a kevesebb az még kevesebb lesz, és valószínűleg még szélsőségesebben fog lehullani. Tehát rövidebb időszak alatt esik nagyon sok, utána hosszú ideig semmi, ilyen értelemben nem hasznosul olyan jól a csapadék.

Zajlik a plenáris ülés. Miféle stratégiai lépések kerültek napirendre a konferecián?

Egyelőre még nem tudni, mi lesz a végeredmény. De a tartalma arra vonatkozik, hogy magas szinten – mondjuk a Parlament által – kellene egy intézkedési tervet elfogadni, ami biztosítja a fenntarthaó mezőgazdaságot és a vízellátást aszályos időszakokban is.

Annak ellenére, hogy ez csak egy javaslat lesz, lehet tudni, hogy körülbelül mekkora összeget kellene fordítani a programra?

Nyilvánvalóan súlyos összegekről kell beszélni itt. Egészen biztosan több tízmilliárdos nagyságrendekben kell gondolkozni. Nyilván szükség lesz központi támogatásokra, illetve Európai Uniós pénzekre .

A környező országokkal lehetne valami közös tervet készíteni?

Azt hiszem mindenképpen. Ugye ez az árvizi védelemben már megoldódott és egymásra is vagyunk utalva a szlovákokkal, románokkal, szerbekkel, osztrákokkal is részben, de itt is szükség lenne rá.

Remények

Lehet rajta gondolkozni, hogy éppen az új költségvetési tárgyalások fényében mennyire fogja komolyan venni az Országgyűlés a tervet. Hosszútávon a mezőgazdaság innovációja nem csak, hogy visszahozza a beruházott tőkét, hanem ma már az egyetlen lehetőségként tartják számon a nemzetközi gazdaságtudományi, politikai elitben. Hazánkban is hozzáértők kellenek mind egy javaslat megfogalmazásában, mind annak elfogadásában. A válságban és a magyar gazdasági helyzetben nem könnyű ilyen kérdésekben dönteni, de muszáj.