Belföld
A sajtó felelősségének egy része megszűnik
A sajtó-helyreigazítás szabályai annyiban változnak, hogy a jelenlegi objektív felelősség helyett, amikor az újságírónak helyt kell állnia a nyilatkozó szavainak valóságtartalmáért, ezután, ha a forrás pontos megjelölésével szöveghűen tudósít a média, annak valóságtartalmáért már a közlőt terheli a felelősség; az újságírónak csupán az idézet korrektsége, pontossága vonatkozásában kell helytállnia.
Sajtó-helyreigazításnak továbbra is csak valótlan állítás esetén van helye, a közszereplő ugyanakkor közéleti tevékenységével kapcsolatban a jó hírnevét érintően köteles többet tűrni. Ez az Alkotmánybíróság gyakorlatából került át a törvénybe.
Az újságíró akkor felel a pontatlanságért, ha az szándékos, vagy súlyosan gondatlan tevékenységének eredménye, például meg sem kérdezte az érintettet egy róla szóló híresztelés közlésekor, de nem alapozza meg a sajtó-helyreigazítást az enyhe gondatlanság, például egy névelírás.
A jelenlegi nem vagyoni kártérítés helyére lép a sérelemdíj, melynek lényege, hogy ha bizonyított, hogy valakinek a személyhez fűződő jogát megsértették, akkor jár a sérelemdíj, erre külön bizonyítást nem kell felvenni a perben, az összegszerűséget pedig az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg a bíróság. Ez már meghonosodott a bírói gyakorlatban és onnan emelte át a jogalkotó az új polgári törvénykönyvbe – mondta az igazságügyi tárca szakembere.
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban Sáriné Simkó Ágnes elmondta: van egy elfogadott külön törvény, amelyet jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgál. Ha a testület nem ítéli alkotmányellenesnek, hogy a személyiségi jogi védelem eszközeivel lépjenek fel egy csoporthoz tartozók akkor, ha a csoportot jogsértő támadás érte, akkor a Ptk.-ban lévő szabályok alapján lefolytathatóak az ilyen jellegű személyiségi jogi perek is.
Nemzetközi egyezményekre is tekintettel változnak a gondnokság szabályai. Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság pedig már nem alkalmazható általánosságban egy személyre, csupán bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan. E tekintetben pedig a döntést meghozó bírónak vizsgálnia kell, hogy az érintett milyen kapcsolatban áll a külvilággal, és konkrétan hol szükséges a korlátozás, így az indokolatlan korlátozás lehetősége jelentősen csökken. Továbbá lehetőség lesz az úgynevezett támogatott döntéshozatalra a gondnokság helyett vagy mellett azokban az esetekben, amelyekben az érintett kis segítséggel megismerheti, megértheti az őt érintő problémát és meghozhatja a saját döntését a saját életéről.
Az új Ptk.-ban bevezetett előzetes jognyilatkozat arra szolgál, hogyha az érintett még cselekvőképes, de például egy betegség miatt számítani lehet ennek kedvezőtlen megváltozására, nyilatkozhasson például arról, hogy ki legyen, vagy ki ne legyen a gondnoka, akar-e otthonba menni, eladják-e a házát.