Kertépítés mesterfokon

A kertészet és kertépítés mestersége hol tart ma hazánkban? Hány vállalkozás van, hányan tanulják, mik a tendenciák?

Az a helyzet, hogy vannak KSH adatok és SPM felmérések, de egyik sem alkalmas arra, hogy a saját szektor adatait – kivétel a nagyon régi statisztikákkal rendelkezőket – pontosan felmérjék. Legjobb tudomásom szerint most készül – illetve tervben van – az egyik kertészeti ágazatnak egy önálló felmérése, ahol a civil és szakmai szervezetek fognak egy saját felmérést végezni, hogy valóban egzakt képeket és adatokat kapjanak a jelen helyzetről.

Kertépítés vonalon is hasonló homály van. Nincsenek számok, se adatok. Nem beszélve arról, hogy a mostani helyzetben nagyon sok cég szűnik meg, vagy alakul át. Ezt még a hivatalos szervek sem tudják nagyon követni.

A tanuló utánpótlás számával nincsen gond, sőt én úgy gondolom, hogy létszámban több van, mint kellene a piacon. Ugyanakkor a minőség hagy kívánnivalót maga után, elsősorban az oktatás gyakorlati útvonalát tekintve. Magyarán az iskolák – és ez inkább a felsőoktatásra érvényes – nem olyan gyakorlati tudással ruházzák fel a diákokat, amire a piacnak szüksége lenne.

Van a szövetségnél egy gyakornok az egyetemről, aki egy évet töltött Norvégiában, kifejezetten kerttervezéssel foglalkozva. Ott a legkorszerűbb szoftverekkel tanultak meg dolgozni. Ő csinálta például a MAKEOSZ standnak a 3D-s rajzát. Ilyet például itthon, Magyarországon az egyetemen nem tanítanak. Nincs ehhez megfelelő technika.

Egyébként Magyarországon hol lehet kertépítőnek tanulni?

A Budapetsi Corvinus Egyetem budai kampuszán tájtervező szabad építészként lehet tanulni.

Tehát van, csak a feltételek nem megfelelőek.

Jelen pillanatban a kertészeti oktatás –ahogy én látom – nem alkalmas arra, hogy európai színvonalú gyakorlati készségekkel, vagy tudással ruházza fel a hallgatókat. Azt legtöbbször a cégeknél kell megszerezniük. Ezek a tények egyértelműen hátráltatják a piacra jutásukat.

A lakosság mekkora része rendezi be a kertjét hozzáértőkkel? Nem jellemzőbb a csináld magad jellegű kertépítés?

Ez függ attól, hogy kinek mekkora telke van, illetve mekkora kertet szeretne magának. Város lakóövezetében, lakóparkokban nem annyira jellemző a szolgáltatás.

Kertépítést elsősorban az ezzel a kultúrigénnyel élő fiatalabb korosztály, illetve az idősebbek, középosztályba és felső osztályba tartozók vesznek igénybe. Sokszor az idő hiánya miatt fordulnak szakemberhez. Megcsinálhatná ő is, de egyrészt nem ért hozzá, másrészt pedig azt mondja, hogy a pénzéért kész kényelmet és életérzést szeretne kapni, ezért hív kertépítő szakamebert.

Ha fiatalok új házba költöznek, vagy családot alapítanak a házépítés során szoktak kertépítő segítségével valamiféle miliőt teremteni.
@@
Meg lehet mondani, hogy mik a jó kert alapvető tulajdonságai?

Alapvető tulajdonsága, hogy a tulajdonosok használati és közérzeti igényeit kielégítse. Mind funkcionálisan, mind emocionálisan teret alkot. Pontosabban közeget teremt. Ha a kisgyerek labdázni akar, akkor nagyobb szabad területre, ha inkább leülős és elmélkedős emberről van szó, akkor több zuggal, több lombos növénnyel rendelkező részre van szükség. Lehet gyümölcsös, vagy teljesen elvadult vegyes növényes gyep. Alapvetően a funkció és a légkör a két legfontosabb szempont.

Divatról beszélhetünk a kertépítés esetében? Van olyan, amit kimondottan követnek az emberek? Jelenleg mik a trendek?

Mindenképpen van divat, ahogy mindenhol, ahol a fogyasztói társadalom jelen van. De itt is különbözőek. Egyrészt a tuják, a mediterrán kert a nyerő. Lágyszárú növényzetben az amerikai stílusú és a vegyes virágos gyep a legelterjedtebb. Másrészt kompozícióban a gyepes formát grillező résszel egészítik ki. Egészen az extenzív, tehát természetközeli hangulatú kertig, ahol nem nagyon fedezhetők fel a mesterséges vonalak, hanem tényleg a természetes hatásra törekszik az építő.

Most a MAKEOSZ (Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetsége) ezzel a kertépítő versennyel szabad teret adott ennek. Itt is pontosan ezek láthatóak. A grillezőtől kezdve a japán kertig, romantikus dzsungel hatású kertig mindenféle. Amit mi meg szeretnénk honosítani, hogy a gyümölcsöst, illetve a magyar – itthon jobb körülményeket találó – növényfajtákat helyezzék ismét előtérbe. Tehát nem az import, azaz más tájakról származó növényeket szeretnénk divatban tartani.

Egy ilyen rendezvény fellendíti a piacot is? Többen fordulnak utána szakmailag elismert építőkhöz?

Mindenképpen. Ebben az évben kint voltunk a construmán (nemzetközi építőipari szakkiállítás), ahol 200 négyzetméteren volt jelen a standunk. Mind a négy napon kerttervezési és kertépítési tanácsadás volt. Ez lesz ebben az évben is, és a Hortus Hungaricuson is.

Igen, még határon túli magyarok is jöttek saját kert tervekkel, vagy koncepcióval és bemutatták a kollégáknak, beszélgettek, megrendelések is voltak. Ha élőben látják, hogy mi a lehetséges végeredmény, beszélhetnek a szakemberrel, akkor mindenképpen nagyobb az igény.

Nem utolsó sorban ez egy privát szféra, tehát bizalom kell ahhoz – személyes kontaktus – hogy beengedjünk valakit a saját területünkre, hogy aztán megtervezze azt.

A verseny kapcsán olvasni lehet nemzetközi szaktekintélyekről is. Mely nemzet a legjobb ezen a téren?

Nincs olyan, hogy legjobb ország, vagy legjobb kertépítő. Egyének vannak, különböző tehetséggel, iskolával és tapasztalattal. A kolléga, aki a zsűri elnöke lesz egy holland úriember. Érkezett volna egy német szakember is, de ő sajnos megbetegedett.
Nem lehet beszélni leg-ekről, de Európában jellemzően Anglia, Franciaország illetve Németország azok az országok, ahol a reneszánsz majd a barokk óta nagyon komoly kertészeti kultúra fejlődött ki, ugyanakkor nekünk is vannak hasonló kastélyaink, melyek kertjei ezen elvek alapján élpültek, így a tudás átszivárgott ide is.

Nekünk most a legfontosabb dolgunk az, hogy minél hamarabb megméressük magunkat, tisztába jöjjünk azzal, hogy a magyar kertépítők mire képesek. Minél hamarabb szeretnénk mi is megmutatni magunkat Európa számára. A magyar ember köztudottan kreatív és tehetséges. Nekünk az a célunk, hogy Európa ezt minél hamarabb megismerje. Tehát nem importálni szeretnénk tudást, technológiát és agyat, hanem minél hamarabb exportálni és ezt bemutatni a világnak.

Elárulná, hogy mi lesz az Első Magyar Kertépítő Verseny fődíja?

Ez még titok. Annyit elmondhatok, hogy tizenkettő vagy tizenhárom szponzor van, akik a MAKEOSZ rendezvényét támogatják. Az ő felajánlásaikból valószínűleg milliós nagyságrendű lesz az első helyezett díjazása. Mindenféle díjazáson felül az, hogy egy ilyen rendezvényen – ahol a magyarországi építő szakma krémje jelen van – valaki első lesz, mindenképpen az anyagi jutalmak fölötti elismerést és nagy hírnevet fog jelenteni.