Jogilag formakövető a nyelvtörvény?

"Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne" – mondta Vollebaek. "Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének" – tette hozzá.

A főbiztos kiemelte, hogy minden kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. "Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén" – mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, "ha nem tartanák tiszteletben vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét".

A nyelvtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány "jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető" – mondta a főbiztos, kifejtve, hogy hivatalából adódóan az ő feladata biztosítani, hogy a törvény ne érintse hátrányosan a nemzeti kisebbségeket. Vollebaek szerint a szlovák nyelvtörvény ügyében erre még mindig van lehetőség a végrehajtási szabályok részletes kidolgozása révén.

A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a "kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között" – fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a szlovák posta körlevele, amelyben az alkalmazottakat a szlovák nyelv használatára szólították fel, törvénybe ütközik. "Nem lehet a nyelvtörvényre hivatkozva az abban foglalt intézkedéseket a gyakorlatban bevezetni" – mondta Vollebaek, utalva arra, hogy a módosított jogszabály végrehajtási szabályozás nélkül lépett hatályba Szlovákiában szeptember 1-jén.

Hangsúlyozta, hogy saját magát nem közvetítőnek tekinti a felek között, hiszen Magyarországnak és Szlovákiának nincs szüksége közvetítésre, erre számos kapcsolattartási lehetőségük van, amelyet ki is használnak. A kisebbségi főbiztost a megoldás elősegítésére, szakértői tanácsadásra és támogatásra kérték fel. Vollebaek elmondta, hogy hivatala mindaddig foglalkozik az üggyel, amíg szükséges.

Knut Vollebaek üdvözölte a magyar és a szlovák kormányfő múlt csütörtöki találkozóján elfogadott közös nyilatkozatot, amelyben a felek megállapodtak, hogy elfogadják az EBESZ támogatását a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita rendezésére. A főbiztos fontosnak tartotta Bajnai Gordon és Robert Fico szécsényi nyilatkozatát, mert az "rávilágított az együttműködés szükségességére a két ország között a kisebbségek védelme terén". Vollebaek kiemelte továbbá a 11 pontos megállapodásból a felek kötelezettségvállalását a szélsőségesség és az intolerancia elleni fellépés mellett.

A főbiztos hozzátette: nagyon reménykeltőnek értékeli a felekkel az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásait, illetve a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk. Hangsúlyozta, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél együttműködésére számít. "Nagyon nagy baj lenne a világban", ha Magyarország és Szlovákia – az Európai Unió és a NATO tagjaiként – nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat, hiszen akkor felmerülhet a kérdés, hogy az EBESZ mit tehet egyáltalán a kaukázusi és közép-ázsiai konfliktusok megoldása érdekében – mondta a kisebbségi főbiztos.

Vollebaek délelőtt felszólalt a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferencián, és a nap folyamán Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Balázs Péter külügyminiszterrel is tárgyalt. Budapesti látogatása után, szerdán Pozsonyban folytat tárgyalásokat.