Pénzt csak az arra érdemes egyetemek kapnak?

Az MTI kérdésére az oktatási tárca vezetője elmondta, hogy tervei szerint az alap összege nem lesz alacsonyabb, mint a felsőoktatásnak jutó mintegy 200 milliárd forintos állami költségvetési keret tíz százaléka. Ugyanakkor a konkrét összeg a pályázati feltételrendszer kialakítása után határozható meg – tette hozzá.

Hiller István hangsúlyozta: mindez azért szükséges, hogy Magyarország az úgynevezett bolognai folyamathoz kapcsolódva, a partnerországokkal együttműködve sikeresen küzdjön Európa és az Európai Unió felsőoktatásának, kutatásának fejlesztéséért. Mindezt annak érdekében, hogy fel tudja venni a versenyt a tengerentúli, illetve a távol-keleti felsőoktatással, az ott folyó kutatómunkával.

Arról is szólt, hogy miközben maga sem ért egyet a bolognai folyamat, vagyis az egységes európai felsőoktatási térség megvalósításának egyes elemeivel, mindenképpen előnyt jelent az azt jellemző mobilitás és átjárhatóság. Ugyanakkor a folyamat szereplőjeként a magyar oktatáspolitika sokkal nagyobb eséllyel törekedhet korrekciókra, mintha nem venne benne részt – szögezte le.

Az aktív magyar oktatáspolitika elismerését jelzi az is, hogy jövő tavasszal Magyarországon és Ausztriában rendezik meg, negyven ország képviselőinek részvételével, a Bologna-folyamat európai csúcskonferenciáját – mondta Hiller István.
A miniszter felidézte, hogy 1990-től 2006-ig a felsőoktatás tömegessé alakítása állt a középpontban.

Miközben 1990-ben csupán 108-ezren tanultak egyetemeken és főiskolákon, addig az idén 386 ezer hallgatót tartanak nyilván, ami szinte megegyezik a 2005/2006-os adattal. Azóta tehát a mennyiség helyett egyre inkább a minőségre helyezi a hangsúlyt a magyar oktatáspolitika – mondta. Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt fél évtizedben olyan mértékű infrastruktúra-fejlesztés történt a magyar felsőoktatásban, mint soha a második világháború óta – tette hozzá.

Magyarországnak értékes nyersanyagok, gyémántbányák és olajmezők híján fokozott előnyt jelent a megszerzett tudásra és az innovációra építeni, vagyis mindez nemcsak érdeke, hanem lehetősége is az országnak – mondta tanévnyitó beszédében Hiller István.

A Károly Róbert Főiskolán agrár és vidékfejlesztési-, valamint gazdálkodási karon mintegy 15 ezer diákot oktatnak, többségüket távoktatás keretében.