Mi áll a debreceni focicsoda mögött?

Nem várt sikerről, mi több csodáról beszél a honi és a nemzetközi sportsajtó a Debreceni VSC Bajnokok Ligája menetelését illetően, pedig a jó eredményekre is van magyarázat: maga a klub. Ha tehát meg akarjuk érteni, hogy mit keres egy alföldi kiscsapat a kontinens sztárcsapatai játszótereként működő első számú európai kupasorozat kapujában, abban a folyamatban kell keresnünk a választ, mely végigkísérte a debreceni csapat elmúlt évtizedeit, s mely példaként szolgálhat a többi hazai egyesület számára is.

Kilencszázkettőben kezdődött

Nem, nem arra gondolunk, hogy mennyire fontos pillanat is volt az, amikor 1902. március 12-én délután először alakítottak Debrecenben futballklubot, bár kétségtelenül a fontosabb események közé tartozik a város életében. Sokkal inkább arra, hogy annyi névváltoztatás és kálvária után a kilencvenes években elhagyva minden addigi „Munkás”, „Egyetértés”, illetve „Törekvés” előnevet (közkedvelt becenevét, a Loki elnevezést például onnan kapta a klub, hogy egy darabig Debreceni Lokomotív néven is futott a csapat) megállapodott a Debreceni Vasutas Sport Club – mégpedig az első osztályban! A feljutás nagy éve az 1993-as volt, a helyi szinten legendaként ismert Garamvölgyi Lajos irányítása mellett, később szintén a neves szakemberrel sikerült bajnoki bronzérmet (1995) és magyar kupa elsőséget (1999) is szereznie az együttesnek. Majd jöttek a mesés kétezres évek, s a klub majdani sikereinek megalapozó tulajdonosváltás: 2001-ben a befolyásos üzletember, Szima Gábor vált a klub többségi tulajdonosává.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint azonban az új tulajdonosok érkezésével és az önkormányzat intenzívebb szerepvállalásával sem kell feltétlenül debreceni csodáról beszélnünk. Mindössze arról van szó, hogy a Szima Gábor által irányított klub és a Kósa Lajos által irányított városvezetés kialakított egy gyümölcsöző, és egyre inkább fejlődő szimbiózist: „A debreceni klubvezetők sem csinálnak gyökeresen mást, mint ami a teljesen reális, az viszont vitathatatlan, hogy a hajdúsági csapatnál folyik az egyik legtisztességesebb munka – nem csak szakmai, hanem morális értelemben is”.

Mintha csak egy a magyar focitól megcsömörlött szurkolót hallanánk, aki bármilyen aprócska pozitív irányú változásnak is örül – Dénes Ferenc nincs is egyedül véleményével. A klub többségi tulajdonosát egyébként is a már-már a szentekre hajazó rajongás veszi körül Debrecenben, sokan azt hiszik, hogy a negyvenkilenc éves Szima Gábor puszta rajongásból ölt bele az évek során temérdek pénzt a csapatba (három éve 400, tavaly 600 körüli, idén még több millió forint a klub éves költségvetése), holott az igazság sokkal prózaibb ennél. A sikeres üzletember lényegében elsőként Magyarországon rájött arra, hogyan lehet összeomlások, csődök és tulajdonosváltási komédiák nélkül gazdaságilag is működőképes, távlatokban gondolkodó klubot üzemeltetni.

Kétezeregy: a második kezdet

Ami a legfontosabb: nagyon sok türelem kell hozzá. Meg persze az sem árt, ha a város vezetése felsorakozik a klub mögé – a debreceni önkormányzat ezt lényegében 1999-ben tette meg, amikor is létrehozta a klubot üzemeltető DVSC Futball Szervező Részvénytársaságot (azóta már DVSC Futball Szervező Zrt.) – ez persze csak a kezdet volt. Debrecenben azóta nem hallani a csapat és a városvezetés közötti anyagi vitákról, mióta Szima Gábor 2001-ben megszerezve a klub többségi tulajdonhányadát beszállt a futballüzletbe, s ésszerű, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot épített ki a város 1998-óta hatalmon lévő jobboldali vezetésével.

A Debrecennél folyó munka tehát elméletileg a legjobb példa lehetne a többi magyar klub számára, csakhogy az önkormányzat tulajdonrésze megkérdőjelezi a hajdúsági modell tökéletességét – Dénes Ferenc sportközgazdász például olyan Lokit is el tudna képzelni, mely független a fideszes Kósa Lajos polgármester vezette várostól (Debrecen városa 25 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik a klubban).
@@
„Az utánpótlásképzést, illetve a stadion üzemeltetését meg lehetne oldani az önkormányzat nélkül is, ami egy egész Nyugat-Európa-szerte elfogadottabb és fejlődőképesebb klubmodellt eredményezne” – mondta portálunknak a szakember, aki azonban hozzátette, hogy jelenleg hazánkban a debreceni a legműködőképesebb és ezáltal a követendő üzleti modell. Mely ráadásul arra is képes, hogy egyre csak fentebb és fentebb tegye a saját maga által elért lécet, s óriási dolgokat érjen el.

Bajnokok Ligája: a harmadik kezdet?

Hogy mi a tét? Ha folytatódik a most már sok-sok éve megkezdett tervszerű munka a klubnál – ehhez jelenthetne óriási segítséget egy esetleges bejutás a Bajnokok Ligája csoportkörébe –, akkor a Debrecen megalapozhatja a szép cívisvárosi jövőt: egy az eddiginél is erősebb pénzügyi háttérből eredő dominanciát a magyar futballban, s a folyamatos jelenlétet a nemzetközi kupákban. Mindezek mellett pedig a magyar labdarúgás szintjén is érezhető lenne a pozitív hatás: a többi csapat motiválásától kezdve az utánpótlás nevelés erősítéséig – ha létezne itthon egy nemzetközileg is számba vehető futballklub, talán a gyerekek sem gyalogolnának ki Liverpoolig, ha focizni akarnak.

Sőt a Debreceni sikertörténet – már így is nevezhetjük annak, attól függetlenül, hogy kedd este bejut-e a Bajnokok Ligája főtáblájára a Loki, vagy sem a bolgár Levszki Szófia ellen – az egész magyar sportnak segíthet leszámolni a még most leginkább uralkodó késő-kádári szemlélettel, a közpénzből felépített győzelem – az egyik legfájóbb példa – Dunaújvárosban is pillanatok alatt eltűnő illúziójával.

Még akkor is, ha garancia sem a régóta ígért új stadionra, sem Szima örökkévalóságig tartó regnálására nincs. A fejlődés azonban még a bizonytalanságok ellenére is előrevetíthető, attól függetlenül, hogy megcselekszi-e a csapat kedd este a nagy tettet, a bejutást az európai klubfutball legzsírosabb sorozatába, a Bajnokok Ligájába, vagy egy esetleges Levszki elleni kieséssel eltolódik az egy későbbi időpontra.

Szima Gábor tulajdonos pedig lassan elgondolkodhat azon, hogy mikor vesz ki először komolyabb pénzt a Debrecenből úgy, hogy azt nem sínyli meg a klub költségvetése, s töretlen marad a piros-fehér egyesület fejlődése.

Ez ugyanis már nem a debreceni Egyetértés kilencszázkettes teadélutánja, s nem is csoda, hanem kőkemény futballüzlet. Az első eset, hogy Magyarországon a futballt, az üzletet és a sikert egy lapon emlegethetjük.

Hajrá Loki!

Debreceni VSC – Levszki Szófia (bolgár)
Bajnokok Ligája selejtező mérkőzés a főtáblára kerülésért
2009. augusztus 25. (kedd) 20:45, Budapest, Puskás Ferenc Stadion