Mindenképpen jogellenes a Magyar Gárda

A Fővárosi Ítélőtábla július 2-án nemcsak a magyar gárda egyesületet oszlatta fel jogerősen, de az annak keretében végzett tevékenységet, amelyet a magyar gárda mozgalom is folytatott, jogellenesnek minősítette. Ezért abban az esetben, ha ugyanazt a tevékenységet folytatják, amelyet a bíróság már egyszer jogellenesnek minősített egy szervezetettel összefüggésben, akkor lényegtelen, hogy a szervezet újraalakulásáról, jogfolytonosságáról vagy éppen arról beszélnek, hogy egy más, új szervezetről van szó. A bírósági döntés egyértelművé tette, hogy a gárdatagok tevékenysége, például az alakzatban történő egyenruhás demonstráció összhatásában jogellenes, a hatóságoknak pedig ennek megfelelően kell fellépniük – mondta a szakember.

Egyébként a mozgalom nem bejegyezett társadalmi szervezet, így léte jogilag nem értékelhető, nem minősíthető legálisnak vagy illegálisnak, de a tevékenység, amelyet folytat, az igenis jogilag minősíthető, ezt tette meg a tábla jogerős döntésében – tette hozzá.

Közterületen a gyülekezési törvény egyértelműen feloszlatási jogot biztosít a rendőrségnek, ha jogellenes tevékenységet tapasztal, és ennek során az egyéni felelősséget is vizsgálja a hatóság. Ha más egyéb cselekmény nem merül fel, akkor értékelni lehet az egyesülési joggal való visszaélés bűncselekményének, illetve a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésének megvalósulását. A rendőrség beavatkozást indokló veszélyhelyzet esetén köteles fellépni közterületen.

Magánterületen elsősorban a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, illetve a tettesek elfogása adhat okot a rendőri beavatkozásra – fűzte hozzá Lövétei István, aki szerint csapaterővel tömegesen nem hatolhat be a rendőrség magánterületre, csupán az egyéni felelősségre vonáshoz szükséges intézkedéseket foganatosíthatja.

Nyugat-Európából nem hallani olyan híreket, hogy akár rasszista jellegű összejövetelek esetén is magánterületre csapaterővel behatolna a rendőrség, hogy oszlasson, intézkedjen. Erre a nagy múltú demokráciákban csupán közterületen van példa – jegyezte meg az alkotmányjogász, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ebből a szempontból sem lehet egyenlőségjelet tenni magánterület és közterület közé.

Lövétei István ugyanakkor kifejtette azt is: a magyar jogrendszer nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy egyesek magánterületen fognak ilyen, közterületen egyébként tiltott és a rendőrség által megszüntetendő tevékenységet folytatni. Amennyiben ennek elejét akarja venni a jogalkotó, akkor az ehhez szükséges törvényi kereteket is meg kell alkotnia. Összhangba kell hozni a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó rendkívül széles szabadságjogokat azzal a mostanában megfogalmazódó igénnyel, hogy a szélsőséges, radikális, rasszista megnyilvánulásokat – amelyek esetenként magánterületen jelentkeznek – a rendőrség határozottan elfojtsa.