Mélyponton a politikusok megítélése

Habár a legfülledtebb nyári hónapokat lassan már magunk mögött hagyjuk, az elmúlt évekhez hasonlóan idén is forró ősz elé néző politikusoknak tovább főhet a feje: a Szonda Ipsos hétfőn közreadott bizonyítványában a 22 személyt tömörítő népszerűségi listán mindössze négy könyvelhet el pozitív irányú elmozdulást. Az 1500 fős mintán alapuló, a felnőtt magyar lakosságra vetítve reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a meghatározó közéleti szereplők állampolgári megítélése az előző havi méréshez képest is újabb mélypontra jutott.

Az átlagos népszerűségi index (a 100 fokú skálán) mindössze 29 pont. A listán szereplő összes közszereplő közül csupán négynek (az államfőnek, valamint három ellenzéki politikusnak) sikerült bravúrt bemutatnia: ők mindnyájan növelték népszerűségüket júliusi uborkaszezon alatt. Az egész listán végignézve összesen két politikus van, amely legalább megközelíti a még mindig karcsú, közepes osztályzatot jelentő ötven százalékpontot. Közülük is Sólyom László áll a lajstrom élén a maga 49 pontjával (az előző havi felméréshez képest két százalékot javítva), őt Orbán Viktor követi 45 pontos eredményével (egy százalékot rontva.)

Bár mind a kutatást végző Szonda Ipsos, mind pedig a HírExtra által felkért elemző állítja, a hónapról hónapra jelentkező népszerűségi index változásaiból messzemenő következtetéseket gyakorlatilag lehetetlen levonni, egy-egy érdekes adat azért sejteti a választópolgárok politikai preferenciáinak alakulását, illetve az ország aktuális közérzetét.

Az általános kiábrándultságot mutatja például, hogy még az egy-egy párt mellett elkötelezett szavazótáborok is csak mérsékelten állnak ki saját (!) politikusaik mellett: a tetszési index átlagosan mintegy 60 százalékra rúg. Ennél is beszédesebb, hogy a politikailag el nem kötelezett, vagyis bizonytalan szavazók jószerivel minden listán szereplő politikusnak 25-30 pont közötti értéket osztottak.

Az előző havi állapothoz képest a legnagyobbat Demszky Gábor népszerűsége zuhant, a nyár nyertese címet pedig már most oda lehetne ítélni Vona Gábornak, a Jobbik elnökének, aki júliusban népszerűségét és ismertségét is jócskán növelte. Mindkét politikus 4-4 százalékpontos változást könyvelhet egyébként el, ez az érték pedig már statisztikailag is jelentős kilengésnek számít.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese ugyan meglehetősen szkeptikusan áll az effajta népszerűségi mutatókhoz, mégis készséggel válaszolt a HírExtra kérdéseire.

– A Szonda-felmérés szerint a legnagyobb népszerűségvesztést az elmúlt időben egyértelműen a főpolgármester, Demszky Gábor szenvedte el. Mi lehet ennek a magyarázata?

– A főpolgármesterrel szembeni elégedetlenség oka nyilvánvalóan az elmúlt időszak fővárosi botrányaiban keresendő. A BKV körül kialakult botránysorozatnak egyértelműen a város első számú vezetője az eddigi legnagyobb vesztese. Persze azt itt is el kell mondani, hogy az ilyen hónapról hónapra készített elfogadottsági felméréseknek semmiféle hatása nincs a napi politika menetére.
@@
– Demszkyvel szemben Vona Gábor Jobbik-elnöknek továbbra is töretlenül nő a népszerűsége, a hétfői kimutatásban már az első hat legnépszerűbb magyar politikus közé is befér. Mi lehet ennek a hátterében?

– Vona Gábor esetében most nem is annyira a népszerűségi mutató, mint inkább az ismeretségi index a döntő. A legfrissebb Szonda-kutatás ugyan már ötvenszázalékos ismertséget mér nála, ám még ez is nagyon alacsonynak mondható.(Összehasonlításképpen: Orbán Viktorról a válaszadók 91, míg mondjuk Bajnai Gordon miniszterelnökről a felmérésben részt vevők 88 százaléka hallott – a szerk.). Neki most elsősorban az lehet a célja, hogy az ismertségét tovább növelje, a népszerűségi mutató számára még mindig kevéssé érdekes.

– Miért fontosabb a Jobbik első emberének az ismertség mint a relatív népszerűség?

– Egy viszonylag újonnan a nagypolitika színpadára lépő politikus esetében az ismertség növelése a legfontosabb. Ahhoz, hogy a választók előtt karakteresen jelenhessen meg, először azt kell elérnie, hogy bekerüljön a köztudatba. Ehhez olyan akciókra van szüksége, amely nagy médiaérdeklődésre tart számot.

– Tehát ennek tudható be, hogy a Jobbik, illetve az általa létrehozott Magyar Gárda ma mindenütt jelen van, ahol valamiféle társadalmi vagy médiaérdeklődésre lehet számítani? (Szlovákia a múlt pénteken sikeresen megakadályozta, hogy Sólyom László magyar államfő részt vegyen egy, a magyar-szlovák határ túloldalán állított Szent István szobor avatási ünnepségén. A Jobbik és a Magyar Gárda már másnap koszorút helyezett el az emlékművön.)

– Egy rendkívül alacsony választási részvétel mellett a Jobbik az Európai Parlamenti választáson tíz százalék fölött szerepelt, abszolút számokat tekintve is nagyon sokat szavaztak rá, de ahhoz, hogy igazán jó eredményt érjen el a jövő évi országgyűlési választáson, azért még tovább kell növelnie az ismertségét. Ebben minden ilyen akció, – valamint az, hogy a Jobbik nyíltan a jogállamiság kereteit feszegeti – Vonáék segítségére lehet.

– Mi lehet a végcél Vona Gábor számára? Milyen támogatottságra számíthat maximálisan a Jobbik a jövő tavasszal?

– Emlékezzünk vissza: a Jobbiknak 427 ezer szavazója volt az EP-választáson. Ez egy Országgyűlési voksoláson is 7-8 százalékos eredményt jelentett volna. Ennyit simán elér 1010 tavaszán is a Jobbik. Inkább az a kérdés, hogy ezt a bázis tudja-e növelni. Én azt gondolom, hogy minden esélye megvan a további erősödésre.

– Milyen szempontok alapján kerülnek a politikusok egy ilyen listára? Ha az aktuális trendekből indulunk ki, akkor például Morvai Krisztinának mindenképp helye kellene, hogy legyen egy ilyen összeállításban nem? Főleg úgy, hogy a hivatalosan már csupán országgyűlési képviselő Gyurcsány Ferenc például változatlanul szerepel benne.

– Erről leginkább a közvélemény kutatókat kellene megkérdezni. Egyébként szerintem nincs ezekben a listákban olyan nagyon sok logika, nagyon sokszor van hiányérzete az embernek velük kapcsolatban. Hozzá kell azonban tennem, hogy viszonylag kevés politikus rakható rá egy ilyen listára, mert a saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy az átlag választópolgárnak három-négy politikuson kívül senkiről sincs karakteres véleménye.

– Érdekes, hogy a Fideszes Kövér László, aki az emlékezetes fóti-ügy kapcsán igencsak kínos pillanatokat élt át júliusban, egyetlen százalékpontot sem veszített a népszerűségéből. Ezek szerint a legnagyobb ellenzéki párt politikusainak most „mindent szabad”?

– Ilyesmi akkor lenne kimutatható, ha a Fidesz saját szavazótáborán belül történne valamilyen változás az egyes Fideszes politikusok megítélését illetően. Ehhez viszont az kéne, hogy az ilyen ügyek egyáltalán eljussanak a Polgári Szövetség szavazóihoz. Ugyanakkor, még ha el is a Fidesz szimpatizánsait az ellenzék elleni vádak, a kormányoldal hiteltelensége miatt akkor sem hinnének igazán bennük. Látni kell, hogy mind a nagykanizsai, mind pedig a fóti botrány szinte kizárólag a politikai sajtóban jelent meg, amelyet azonban a széles tömegek töredéke figyel csupán.