Belföld

Csak a járművezető kamerázható a BKV-n

Korlátozottan kamerázhatóak be a BKV közlekedési eszközei, csak a jármű vezetőjének önkéntes hozzájárulásával és kizárólag az ő munkavégzési helyén van mód kamerás megfigyelésre, az utasok kamerázása csak törvényi szintű jogalap megléte esetén lehetséges.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli – olvasható Jóri András állásfoglalásában.

Kifejtette: a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozik a közüzemek azon területe, amelyek igénybe vételéről az érintetteknek nincs választási lehetőségük. Ezért Jóri András nem tartja elfogadhatónak az utasok teljes körű kamerás megfigyelését.

Ehhez szükséges, hogy törvényben szabályozzák a speciálisan erre a területre vonatkozó megfigyelés részletes szabályait, de a megalkotott törvénynek ki kell állnia az alkotmányosság próbáját – közölte.

Mint azt Jóri András írta, a gépjármű vezetőjének környezetében kamerás megfigyelés csak akkor végezhető, ha ahhoz a sofőr hozzájárulását adta.

Úgy vélte, fontos, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazó hogyan oldja meg a tömegközlekedési vállalatok kamerahasználati-igényét, mert ez példaként szolgálhat más vállalatok számára is.

Jóri András állásfoglalásában úgy fogalmazott: meggyőződése, a kamerák részletesen kidolgozott koncepció hiányában történő terjedése a "magánszféra sérelmével, a megfigyeltségtől mentes személyes szabadság, illetve az annak sérthetetlenségét tiszteletben tartó közmegegyezés fokozatos felmorzsolásával jár". Emiatt az ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy a járműveken alkalmazott kamerák hatékonyságára vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat a jogalkotó is megismerje.

Az adatvédelmi biztos július 16-án az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: bár érzékelhető, hogy nőtt a BKV járatain az atrocitások száma, meg kell vizsgálni, hogy a BKV a jelenlegi jogi környezetben üzemeltethet-e térfigyelő kamerákat.

Jóri András akkor emlékeztetett arra, hogy elődje, Péterfalvi Attila legutóbbi állásfoglalása szerint a kamerák használatára nincs lehetőség. Mint mondta, azt vizsgálják gyorsított eljárásban, hogy változott-e a rendszer kialakítása és az beilleszthető-e a mostani jogszabályi környezetbe.

A BKV korábban több közleményében is hangsúlyozta: munkavállalóik és az utasok biztonsága érdekében kamerával figyelnék meg a járművek utasterét. Egy villamoson és egy buszon fel is szereltek térfigyelő kamerákat, kísérleti jelleggel.

Balogh Zsolt, a BKV-tól azóta már távozott általános vezérigazgató-helyettes az MTI-nek korábban azt mondta: a személy- és vagyonbiztonság gyakorlati megteremtésére van szükség a jelenlegi körülmények között, nem a személyiségi jogok elméleti védelmére. "Nem sokat tud kezdeni személyiségi jogok elméleti védelmével az, akit valós jogsérelem ér járművünkön" – tette hozzá.

Az elmúlt időszakban többször támadtak meg – főként ittas emberek – BKV-alkalmazottakat, legutóbb a 4-es villamos vezetőjét támadták meg, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A legsúlyosabb eset május 17-én történt, amikor két – vélhetően – ittas férfi az újpalotai autóbusz végállomáson lelökte a 130-as buszról a sofőrt, majd segítségnyújtás nélkül elmenekültek a helyszínről. A buszvezető kizuhant a buszból és súlyosan megsérült.

Forrás: MTI

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.