Kamatspekulációra játszott a kormány?

Szabó Imre szerint élen járunk klímavédelemben

Sajtótájékoztatón jelentette be kedden Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, hogy Magyarország kiírta az első klímavédelmi lakossági programot, amely az állami szén-dioxid-kvóta eladásából befolyt összegből kerül finanszírozásra. Az ún. Zöld Beruházási Rendszer első építőkövét alkotó Klímabarát Otthon-pályázatra olyan panellakások jelentkezhetnek, amelyek hőszigeteléssel tennék energiatakarékosabbá otthonukat.

Míg a pályázók pénzmegtakarítást, a szaktárca jelentős, és főleg mérhető szén-dioxid kibocsátás-csökkentést vár. Ez esetben ugyanis újabb kvótavagyonhoz juthat hazánk, amelyet a Kiotói Egyezmény értelmében 2012-ig még áruba bocsáthat.

14-15 milliárd

Szabó szerint hazánk élen jár a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) kidolgozásában, ezt bizonyítja a július végén aktivizált, és novemberig elérhető Klímabarát Otthon-projekt is. A minisztérium állítja: a program rendelkezésére álló 14-15 milliárd forintból több tízezer panellakás energiahatékonysági felújítása válhat lehetővé, ez pedig évi 1-1,2 tonna kibocsátás csökkentést, valamint havi 10-15 ezer forinttal karcsúbb számlákat jelent.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a pályázaton a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, homlokzatok és födémek hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása, a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, az épületek nyári hővédelmének javítása, valamint az erkélyek beüvegezése kerülhet szóba.

Erős támogatás

Kiderült továbbá, hogy a pályázóknak minden eddiginél kisebb önrésszel számolhatnak. A panelalprogram alaptámogatása 35 százalék, de a jelentősebb szén-dioxid-kibocsátás megtakarítással járó beruházásokra akár 60 százalékos állami támogatás is igényelhető. 

Az épületek felújításával hosszú távon (mintegy 4 millió lakással számolva) körülbelül 5 millió tonna CO₂ csökkentésre számít a szaktárca. Magyarország teljes eladható kvótamennyiségét 100 millióra becsülik a szakemberek. Az eladásokból eddig befolyt összeg mintegy 28,2 milliárd forintot tesz ki, ennek a felét költi el most a minisztérium a panelprgramra. A fennmaradó összeg a szaktárca ígérete szerint ősszel kerül felhasználásra, amikor is kiírják majd a nem panellakásokra vonatkozó energiahatékonysági pályázatot is.

A kvótavagyon eladásából finanszírozott Klímabarát Otthon-projekt a korábbi panelprogramokat váltja fel. Mint ismert, a panelprogram keretében tavaly mintegy kétmilliárd forintra pályázhatta a lakások.

A bejelentés kapcsán meg kell említeni, hogy korábban sokan bírálták a környezetvédelmi minisztériumot, mondván, nem adott pontos tájékoztatást a kvótavagyon értékesítéséből származó állami bevétel sorsáról, valamint, hogy állítólag szándékosan késleltette a ZBR beindítását.

Fidesz: hol a 30 milliárd?

Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának Fideszes alelnöke a HírExtrának a ZBR-rel, illetve az eddig értékesített kvótavagyonnal kapcsolatban elmondta, az emberek joggal várják el, hogy tájékoztatást kapjanak az eddigi eladásokról.

Turi szerint kérdéses, hogy ténylegesen megvan-e a szóban forgó közel 30 milliárd forint. „Eléggé autentikus” forrásokra hivatkozva azt nyilatkozta, hogy csupán a belga vevő megnyugtatása miatt indul a mostani program, mintegy garanciaként, hogy hazánk a kvótavagyon eladásból szerzett pénzét a nemzetközi egyezmények értelmében valóban a klímavédelemre fordítja.

@@

Nem jó ez

A Fidesz a lakótelepektől függetlenül egységesített önrész miatt is bírálja a programot. „Az önrész meghatározását nem lehet úgy csinálni, hogy hozok egy szabályt, ami egy mindenkire érvényes általános összeget jelent” – mondta a politikus. Szerinte ugyanis óriási különbségek van egy-egy lakótelep között, az ott élők anyagi helyzetét tekintve. A Fidesz csakis komplex energiatakarékossági programot tud támogatni, amely elsősorban a hőszigetelésre épül – közölte Turi.

A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusa a HírExtrának adott nyilatkozatában hangsúlyozni kívánta, "a teljes hitelességünket veszítjük el, ha eljátsszuk a kvótavagyonból származó jövedelmünket." Turi úgy tudja, az igen jó árat fizető belgák már komolyan felvetették aggályaikat amiatt, hogy ezt a pénzt a magyar kormány nem konkrét klímavédelmi célokra, hanem a költségvetés lyukainak betömködésére fordítja.

LMP: „Szerintünk ez botrány”

A EP-választási programjában az állami kvótavagyonnal, valamint a ZBR-rel kapcsolatban markáns álláspontot képviselő Lehet Más a Politika (LMP) szóvivője Schiffer András lapunknak úgy nyilatkozott, az eladásokból befolyt összegeket az utolsó fillérig klímaváltozást csökkentő beruházásokba kell fektetni.

Ezzel kapcsolatban az LMP két dolgot tart fontosnak. Az egyik, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében nem lehet pusztán a kvótavagyonból származó pénzeket klímavédelemre fordítani, hiszen a jogszabály szerint ezek az összegek csak kiegészítő forrásokként jelenhetnek meg többi mellett. „Tehát nem lehet azt csinálni, hogy ZBR néven most a korábbi programok fussanak tovább” – mondta.

Márpedig az LMP szerint jelenleg ez történik, a most meghirdetett panelprogram tulajdonképpen a régi folytatásának tekinthető, azzal a különbséggel, hogy a keretösszeg valóban megnövekedett – véli Schiffer. A szóvivő aláhúzta, semmi baj nem volt a korábbi panelprogrammal, csupán azzal van probléma, hogy a mostani Klímabarát Otthon-projekttel nem bővült az elérhető programok száma.

Az LMP nehezményezi például, hogy a 2008-ban durván kétmilliárd forinttal elindított Nemzeti Energiatakarékossági Programot 2009-re egyáltalán nem hirdették meg, most pedig nagy felhajtással bejelentik az ZBR-t, holott a kettőnek egymást kiegészítve kellene futnia.

Sok idő megy el

Ráadásul – foyltatta Schiffer – mivel a pályázatokat 90 napon belül bírálják el, továbbá csupán a beruházás megvalósulását követő 60 napon belül folyósítják a támogatási összeget, könnyen belátható, hogy még egyetlen napos munkával számolva is öt hónapos az átfutási idő.

Ez azt jelenti, hogy ZBR-ből leghamarabb 2010-ben lesznek kifizetések, azaz Magyarország 2009-ben megcsinálta azt a „bravúrt”, hogy egyetlen fillért sem fizetett ki energiatakarékossági, klímavédelmi programokra. „Szerintünk ez botrány” – jelentette ki az LMP politikusa.

Tudatos játék

Az LMP szerint a kormány ezt a mutatványt tudatosan hajtotta végre, hiszen a visszatartott pénz kamataiból befolyt összeget a költségvetésbe áramoltathatja. Szerintük azzal, hogy a kormány hónapokig lebegtette, mi a szándéka az értékesítésből származó bevétellel, tökéletesen eljátszotta külföld bizalmát.

Nem csak az a tét tehát, hogy a kvótavagyonnal szerzett jövedelem száz százalékig klímavédelemre fordítódik-e, hanem az is, hogy a további értékesítésekhez talál-e még partnert a nemzetközi kvótapiacon a magyar kormány – véli Schiffer.

Ugyanis azoknak az országoknak, amelyek tőlünk kvótát vettek, el kell számolniuk otthon, hogy azt az összeget, amit nekünk kifizettek, mi valóban kibocsátás-csökkentési célokra fordítottuk-e vagy sem. Ha ezt nem tudják megtenni, az ottani közvélemény joggal fogja rajtuk számon kérni, hogy miért nem otthon költötték el ugyanezt ezt a pénzt klímavédelemre – magyarázza a szóvivője.

Komoly a gubanc

„Amit a magyar kormány csinált az elmúlt hónapokban, az már komoly diplomáciai cselekvésre késztette a belga és a spanyol kormányt. ” – mondta Schiffer, aki szerint a külföld komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarország nem lesz képes vállalni nemzetközi megállapodásait. A ZBR halogatásával kapcsolatban pedig megemlíti, hogy több, mint nyolc hónapos csúszásban van a program, hiszen már tavaly novemberben azt ígérték, hogy decemberre kiírják a pályázatot.

Ha igaz, amit ellenzéki pártok a HírExtrának nyilatkoztak, akkor bizony koránt sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogyan azt Szabó Imre, illetve a szaktárca a napokban lefestette. Természetesen szerettük volna a felmerült "szépséghibákat" kormányoldali fényben is megvilágítani, s röviddel cikkünk megjelenése után meg is érkezett a KvVM reakciója.

A KvVM másként látja

A rendszer meglehetősen összetett, megfelelő előkészítést kívánt a pályázat kiírása. A további kvóta eladások miatt is kell a jól előkészített rendszer: mivel kvóta-piac folyamatosan változik, senkinek sem könnyű a helyzete, mert sokan akarnak eladni. Ezért különösen erős érdekünk, hogy jó ZBR-t alkossunk, és azt jól működtessük. Ehhez időre volt szükség. 

a 28,2 milliárd forint fennmaradó részére is pályázat lesz kiírva: ez a pályázat a nem-panel otthonok klímabarát, energiahatékony felújítására készül, és várhatóan ősszel írja ki a tárca. Az új pályázat részleteiről a kiírás után beszélünk.

Az értékesíthető kvótamennyiség 2012-ig van meghatározva, de ennek értéke (és a kereslet is rá) a piactól függ. Érdekünk további kvóták eladása, de információkat ebben az ügyben a piaci érdekek miatt egyelőre korai volna a nyilvánossággal megosztani.