Mire elég a gyors pénz?

Hatmilliárdos krízisalap

A Bajnai-kormány egyre-másra bevezetett válságkezelő intézkedései között az egyik legtöbbet emlegetett lépés volt a krízisalap létrehozása.

A kormány június 17-étől indította útjára a krízisalapot. Akkor még csak 1 milliárd forint volt benne, de ez az összeg mára 6 milliárdra nőtt. Az alapba több politikus (köztük a miniszterelnök és a miniszterek) befizetett már, illetve a jövőben is bárki befizethet. A legnagyobb összeget azonban nem önkéntes alapon nyújtották a krízisalap rendelkezésére, hanem „hatalmi szó” hatására.

A profit is oda jutott

Az áramszolgáltatók extraprofitjának 60 százaléka, azaz mintegy 3 milliárd forint is az alapban landolt (ezt egyébként sokan kifogásolták, köztük a legnagyobb ellenzéki párt politikusai is).

E hatalmas pénzösszeg elosztásának alapelveit egy újonnan létrehozott grémium, a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete határozta meg. Javaslatuk „testet” öltött a pár nappal később kiadott kormányrendeletben. A Testületben két miniszter, szociálpolitikai szakértők és karitatív civil szervezetek vezetői kaptak helyet. A Testület feladata a továbbiakban a krízisalap működésének figyelemmel kísérése és a további (elosztási) javaslatok megfogalmazása.

„A feladat most az, hogy a rendelkezésre álló összeget a lehető leggyorsabban és legigazságosabban eljuttassuk azokhoz, akik a leginkább rászorulnak” – mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter.

Ki kaphat pénzt?

A krízisalapban lévő mintegy 6 milliárd forintos összegre augusztus elsejétől lehet igényeket benyújtani. A szociális segélyként kifizethető összeg egyszeri, vissza nem térítendő támogatás. A támogatás odaítéléséről a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok döntenek.

A támogatást csak az a nagykorú személy (akinek Magyarországon van lakó- vagy tartózkodási helye, tehát nem kell magyarnak lennie!) igényelheti, aki megfelel a jogszabályi követelményeknek. Ezek a feltételek elég szűkre szabottan vannak megfogalmazva, kifejezetten csak egy speciális személyi kört érintenek (a kormány várakozásai szerint így is több ezer családon segíthet a támogatás).

Az igényelheti, akinek a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (ez 2009-ben 57 815 forintot jelent) nem haladta meg és feltétel még, hogy nem részesül nyugdíjban.

A leglényegesebb feltétel azonban a következő: az igényelhet, aki „a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került”.

S hogy ez mit jelent?

Többféleképpen is lehet krízishelyzetbe kerülni: ha a kérelmező elveszítette a munkahelyét (2008. szeptember 30. után), jövedelme 20 százalékkal csökkent (2008. szeptember hónaphoz képest), lakáskölcsöne törlesztőrészlete 20 százalékkal emelkedett (2008. szeptember hónaphoz képest), illetve a jogszabály tartalmaz még egy rugalmasabb feltételt is, eszerint, az is kaphat pénzt, akinek az egészségi állapota indokolja.

De még ezek a feltételek sem elegendőek akkor, ha az adott személy legalább 15 ezer forint átmeneti (nem rendszeres szociális) segélyt kapott.

Ha valaki megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor már csak az van hátra, hogy a települési jegyzőhöz benyújtsa a kérelmét (augusztus 1. és november 30. között). A támogatásról a döntést egy hónap alatt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hozza meg, s onnan is utalják majd a pénzt, az ígéretek szerint a lehető leggyorsabban.
S hogy mekkora összegre számíthatnak a bajba jutottak? Ez a kulcskérdés. Sajnos a jogszabály kijózanítólag hat: minimum húszezer, maximum ötvenezer – különös méltánylást érdemlő esetben maximum százezer – forint ütheti a markukat.

A kormány szándéka szerint tehát ez egy olyan gyors, átmeneti segítség, amely enyhíti a válságba jutott családok pénzügyi gondjait. A bajba jutottak helyzetét ismerve azonban abban nemhogy gyökeres változást, de még pillanatnyi „lélegzetvételt” sem igen tud nyújtani.

Mi haszna?

Aki ugyanis több havi törlesztőrészlettel van elmaradva, aki nem tudja már hónapok óta fizetni a számláit, aki már több hónapja munkanélküli, annak ez az egyszeri támogatás semmilyen kézzelfogható haszonnal nem fog járni.

Észre kellene venniük már végre a politikusoknak, hogy itt nem pár tízezer forint gyorssegélyre van szükség, hanem sokkal átfogóbb programokra (pl. munkahelyteremtésre). A bajba jutott magyar embereknek, családoknak nem – ahogy a krízisalap ellenzői nevezik – „alamizsnára” van szükségük, hanem tényleges eredményt ígérő szociális válságkezelő programokra.

A kormány azonban ennek a több százezer embernek a gondját is csak úgy akarja kezelni, hogy osztogat egy picit (ahogy azt már több magyar kormány is megtette). Ennek – valljuk be őszintén – semmi értelme sincs. Hiszen az a hatmilliárd forint nem olyan nagy összeg, pár hónap alatt elfogy, s akkor minden úgy megy tovább, mint eddig (azaz elköltünk több milliárdot lényegében a semmire).