Új lehetőségek

Mint Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUT) ügyvezető igazgatója elmondta, a magyar települések 2013-ig szociális célú városrehabilitációra 11,95 milliárd, funkcióbővítő városrehabilitációra 31,92 milliárd forintnyi európai uniós forrásra pályázhatnak. A pályázatok azonban a régebbi EU-tagországok tapasztalatai alapján kialakított integrált megközelítésmódot követelnek, ami nem biztos, hogy Magyarországon konfliktusmentesen működik – vélekedett az építész.

Hangsúlyozta: az uniós programokat hosszú előkészítés után viszonylag rövid idő alatt kell megvalósítani, ezért különösen fontos lesz a szakmai együttműködés. A szemléletváltás érdekében fogtak össze a történeti települési értékek megőrzését a fejlesztésekkel összehangolni kívánó szervezetek és intézmények: a KÖH, a MUT, az Országos Főépítész Kollégium (OFK) és az ICOMOS (Műemlékek és Történeti Helyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság.

Mezős Tamás, a KÖH elnöke komoly sikerként értékelte, hogy a szakmai szervezeteket "végre sikerült egy asztalhoz ültetni, és együttgondolkodására ösztönözni".
Az örökségvédelmi szakember emlékeztetett: az elmúlt időszakban megújult többek között Győr, Vác, Salgótarján, Esztergom és Szombathely városközpontja, és ezek a programok számos tanulsággal szolgáltak.

A KÖH vezetőjének tudomása szerint előkészületben van egy olyan jogszabálymódosítás, amely eltörölné a városi szabadtér-tervezés engedélyeztetési kötelezettségét, azt "gyakorlatilag a közút-tervezés szintjére degradálva". Mint kiemelte, a városi szabad terek megőrzendő urbanisztikai és történeti értékeket képviselnek, ezért fontos azok jogszabályi védelme.

Miután a KÖH a győri főtér felújítása ügyében egy fontos régészeti leletegyüttes megsemmisülése miatt feljelentést tett, Mezős Tamás az MTI kérdésre elmondta: a győri tapasztalatok is a tervezési és az engedélyezési folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Ezekben a folyamatokban az örökségvédelmi vagy a helyi építési hatóságoknak minden szinten részt kell venniük – hangsúlyozta.

Az OFK-t képviselő Sáros László "az építészeti kultúra helyi lelkiismeret-hordozója", a főépítészi szakma fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve azonban: az ország 3500 településén mindössze 300 főépítész dolgozik.

Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke bejelentette: az általa vezetett szervezet és a MUT – a KÖH törekvéseit támogatva – nívódíjat alapít az értékmegőrző városmegújítás kiemelkedő eredményeinek elismerésére. Az újonnan létrehozandó díj példaként kívánja bemutatni a mintaértékű megújulási lehetőségeket, egyben segít a szemléletmód formálásában is.

Fejérdy Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság (VMNB) Titkárságának vezetője hozzátette, a turisták nem azért látogatnak meg egy települést, "hogy ugyanazt lássák, mint otthon", ezért fontos a városok egyéni arculatának megőrzése, akár környékbeli építési anyagok felhasználásával. "A helyből kell kibontani, mit kell csinálni, nem katalógusból kinézni" – fogalmazott.

A beszélgetés résztvevői szót ejtettek az uniós pályázati szabályokról is, bírálva azok merevségét. Mint többen megjegyezték, az előkészítő feltárások nem férnek bele a rendszerbe, ezért abban az esetben, ha a beruházás közben jelentős leletek kerülnek elő, azok előre nem tervezett feltárása általában mind a program költségvetése, mind a szigorú határidők miatt komoly nehézségeket okoz.

"A történelem tartogathat olyan meglepetéseket, amelyeket figyelembe kell venni" – hangsúlyozta Mezős Tamás. Példaként elmondta: ha valamelyik beruházás során felfedeznék Árpád fejedelem sírját, azt csak az EU-támogatások veszélyeztetésével lehetne feltárni. A megoldás egy két szintű pályázati rendszer lehetne – vélekedett.

A beszélgetést moderáló Deme Péter, a KÖH főosztályvezetője bejelentette: az értékmegőrző településfejlesztés lesz az augusztus 2-8. között megrendezendő Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, az augusztus végi XVI. Országos Főépítészeti Konferencia, valamint a szeptemberben tartandó XXV. Országos Műemléki Konferencia témája is.