A Fidesz is vétkes a sukorói kaszinóbizniszben?

Alapjába véve azzal semmi gond nincs, ha külföldi vállalkozók hoznak be forint milliárdokat Magyarországra, hogy itt építkezzenek, teremtsenek munkahelyeket és fizessenek eszméletlen mértékű összegeket az államnak és az adott településnek – adó formájában. Csak arra kell vigyázni, hogy emiatt az adott környezet ne sérüljön túlságosan, és hogy a vállalkozók tisztességesen jussanak mindenhez (földterület, építési engedély, pályázat stb.) ami az építkezéshez kell. Azonban ezek a feltételek nagyon nem teljesültek a sukorói gigatervezetnél.

Fejétől bűzlik a hal

Amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport 2011-re, King’s City néven egy hatalmas kaszinó-komplexumot kíván felhúzni a Velencei-tó partjára. Köztük van Ronald S. Lauder médiamágnás, a Zsidó Világkongresszus elnöke (egy dokumentum szerint) és a magyar belügyekben különösen jól informált Joav Blum Izraeli-magyar állampolgárságú üzletember. Az ügy valahol ott kezdődik, hogy Blum még 2007-ben vett egy 183 hektár gyümölcsöst Albertirsa és Pilis között, majd egy évvel később az isten háta mögötti Sukoró lakosa lett – látszólag teljességgel érthetetlen okokból.

Aztán az épülő M4-es autópálya éppen ott haladt volna el, ahol Blum telke volt, amit így az állam készséggel felvásárolt volna – szép kis haszonhoz juttatva Blumot. Ám Blum nem akart pénz, inkább élt a cserelehetőség jogával, és ha már ő úgyis sukorói lakos, így egy ottani, part és autópálya-közeli 70,1 hektáros területet kért cserébe. Ment a számolgatás, majd kijött, hogy a sukorói terület egy hangyányival azért értékesebb, mint Blum telke, ezért neki kéne még pár százmilliót fizetnie, amit készségesen meg is tett.

Végül összejött mindenki, aki csak akkortájt számított az országban (pontosan május 26-án, a Parlament Nándorfehérvár termében), hogy tető alá hozzák a királyok városát: az üzletembereken kívül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bárd Károly ügyvéd, Bajnai Gordon gazdasági miniszter, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Daróczi Dávid kormányszóvivő, és Radnai György. A keretes cikkünkben megtalálható jegyzőkönyvből [Így volt] egyértelműen kiderül a kormány kissé kérdőre vonható állásfoglalása a projekttel kapcsolatban.

Később, 2009. február 19-én a Pénzügyminisztérium koncessziós pályázatot hirdetett a Közép-Dunántúl régióban létesítendő, első kategóriába sorolható játékkaszinó létesítésére és üzemeltetésére – aminek elnyerésére az befektetőcsoporton kívül másnak esélye sem volt, a sukorói telek meg úgyis ott állt árván, üresen…

@@
A komplexum

Mivel az ügy elért arra a pontra, ahol már nem lehetett nagyon titkolódzni, így elkezdték meglengetni az ötletet, hogy itt biz egy hatcsillagos kaszinó-komplexum épülne, de nem is akármilyen. A 400 milliárdos építkezésen kaszinó mellett helyet kapna sok étterem, élményfürdő, golfpálya, kaszinó, fedett sípálya, egy szórakoztató-központ és egy 3000 fő befogadására képes szálloda is. Évi ötmillió vendéget várnának, és külön chartergépeket indítanának a leendő kaszinózók vagy nyaralók számára.

Ez egyrészt nem lenne rossz dolog, ugyanis évente milliárdos bevételt jelentene az államnak – no meg Sukorónak -, teremtene nem kevés munkahelyet, nőne az idegenforgalom, és az építőipart is helyrerázná kicsit. Ugyanakkor van a közelben egy madárrezervátum, és a Velencei-tó sokak szerint nem bírna el évi öt millió turistát (a horvát tengerpartok egészét évi tízmillió keresi fel). Lányi András, egyetemi docens szerint a Velencei-tavat, mint Magyarország legnagyobb legnagyobb szikes tavát a környezetvédelmi törvény is védi, és ezzel a kaszinó terve összeegyeztethetetlen.

A botrány

Amikor jön egy nagy multi egy kis telepüslére, akkor mindig felforrnak az indulatok – ám ezúttal jogosan. Számos civil és zöld szervezet, helyi lakos, újságíró és politikai párt kezdett utánaszimatolni a beruházásnak, az ügylet elég sok részét feltárva. Például Császy Zsolt MNV értékesítési igazgatója szerint „a közcélok megvalósítását, az útfejlesztéseket, valamint a Velencei-tó fejlesztését is gátolja az úgynevezett Sukoró-ügy.”

Aztán kiderült, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő által végeztetett becslés szerint a 183 hektár gyümölcsös 800 millió forintot ér (4,3 millió / hektár, ami 430 forint/ négyzetméter), míg a kért 70 hektár vízparti telek 1,1 milliárd forintot (15,7 millió / hektár, vagyis 1570 forint / négyzetméter) – így Blumnak fizetnie kellett 300 milliót. (Korábban egy másik cég közel egyértékűnek becsülte a két területet, ezért az MNV új vizsgálatot kért.)

Csakhogy az MNV jogelődje három évvel ezelőtt 19,82 forint/ négyzetméterért adott el hasonló, szintén az M4-es nyomvonalába eső monori földeket, és egy NOL-i kommentelő utánanézése is elég meglepő eredményt produkált. Szerinte „egy jó infrastruktúrával rendelkező, kiépített felvevőpiaccal rendelkező gyümölcsös Pest megye ominózus részén jóval olcsóbb. Blum úr gyümölcsösei méretarányosan átszámítva kb. 4-500 millió Ft-ot értek legfeljebb.” A gyanút csak tovább növelte, hogy nemrég kirúgták az MNV igazgatóját,Tátrai Miklóst.

Aztán az egész földüzletből lehet semmi nem lesz, hisz a Ceglédi Városi Ügyészség nem jogerős óvást nyújtott be, így az érintett területeket visszaállították az eredeti tulajdoni állapotba (az ok Blum személyi azonosítójának hiánya és az ügyvédi ellenjegyzés okiraton szereplő formai hibája volt) – az ügyet pedig újratárgyalják, ami jelenleg is folyik. Budai Gyula, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója szerint Blumnak a földtörvény értelmében sem lehetett tulajdonjoga, ahhoz ugyanis legalább három évig Magyarországon kellett volna élnie és mezőgazdasági tevékenységet folytatnia – így az ehhez kapcsolódó ügyvédi ellenjegyzés is szabálytalan.
@@
Politika

Ez, és a fenti információk feltárása több mint elég volt a média és pártok számára, hogy össztűz alá vegye a King’s city projektet. A növekvő visszhang hatására június elején Bajnai Gordon utasította Oszkó Pétert, hogy kezdeményezzen vizsgálatot az ügyben – ez még egyelőre nem zárult le. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ha kiderül az ügy kapcsán valami „disznóság”, akkor el fognak járni miatta, de ha nincs, akkor a kormány igenis szeretne egymilliárd dollárt behozni és 2300 munkahelyet teremteni a térségben.

Csakhogy Bajnai egy június végi lapinterjúban azt is mondta sukorói ügy kapcsán, hogy „kizárólag olyan fejlesztés jöhet létre, amely nem terheli a tavat és környékét a még elfogadhatónál nagyobb mértékben” – az évi ötmillió viszont már jócskán átlépi az elfogadható leterhelés határát. Ráadásul Bajnai gyakorlatilag önmaga ellen (is) rendelt el nyomozást, hisz ő volt a kormány és a befektetők egyeztetéséért felelős személy – és ha ez jól működött volna, akkor nem merült volna fel ennyi vád.

Közben megkezdte a nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közokirat-hamisítás és a Központi Nyomozó Főügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A King’s City megvalósítása ellen civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek is tiltakoztak. Végül Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is vizsgálatot indított az ügyben – hisz sokan egyszerű telekspekulációnak tartják a tervet. Az informatikai cége által milliárdos és egyben helyi lakos Kertész Péter is osztja ezt az elképzelést: szerinte "csak felfújt lufi a kaszinóterv, de hogy valami más lesz a tóparton, az biztos".

Egy ekkora lehetőséget a Fidesz sem halaszthatott el, és rögtön elkezdte ostorozni a kormányt az „újabb ingatlan-mutyi” miatt: ők egy külön parlamenti vizsgálóbizottságot akartak felállítani, és a fenti dokumentum alapján az ügyhöz kapcsolták Bajnain kívül Gyurcsány és Veres nevét is. AZ MSZP nem támogatta a bizottság felállítását, mivel nem akar semmilyen, „a parlamentet lejárató cirkuszban" részt venni. Nyakó István még azt is megjegyezte, hogy a Fidesz tagjai jobban tennék, ha bejárnának azokra a bizottságokra, amikért a tagok ugyan felveszik a pénzt, de egy éve nem hajlandóak megjelenni, mielőtt újabb bizottságosdit grundölnénék.

Harmadik beleszóló

Ezúttal nem a korrupciós ügyekre mostanában látványosan pattanó MDF kívánta rárúgni az ajtót a bűnösökre, hanem az egyre népszerűbb kispárt, a Lehet Más a Politika. Az LMP először a legfőbb ügyész vizsgálatát kérte a sukorói King’s City beruházás ügyében, majd a létrejött ingatlan-csereszerződések, a földhivatali dokumentumok és a csereügylet alapját képező értékbecslések kiadását kérte az MNV-től. Az indoklás szerint azért, hogy kiderüljön, a döntések "megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak, illetve azok mennyiben hozhatók összefüggésbe a befektetői érdekkör, a volt és a jelenlegi miniszterelnök közötti egyeztetéssel.”

A most tartott sajtótájékoztatóan pedig az LMP azt a tényt lebegtette meg a nagyközönség előtt, hogy a Fidesz és az MDF is támogatta azt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt, amellyel az engedélyező hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy a szokásostól eltérően jelentősen leegyszerűsítve, a társadalmi részvétel számos elemét mellőzve, valamint a "hatósági érdekérvényesítés lehetőségeit szűkítve" adjanak ki az engedélyt – ami történt a King’s city esetében is.

Az LMP nyílt levélben három kérdést tett fel Fidesznek: „a további botrányos ügyek elkerülése érdekében kezdeményezi-e még ebben a ciklusban a Fidesz-MPSZ a kiemelt beruházási törvény hatályon kívül helyezését?"; ha már ebben a ciklusban nem, akkor kezdeményezik-e a következőben, valamint kezdeményezik-e "a következő parlamenti ciklusban az elmúlt években született, az állampolgári részvételt szűkítő joganyag felülvizsgálatát"?

A párt hozzátette, hogy ha bekerülnek a parlamentbe, akkor ők kezdeményezni fogják majd a kiemelt beruházási törvény hatályon kívül helyezését, valamint az autópálya-, a reklám-, az erdőtörvény és a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósítása elősegítése érdekében elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.

Hol van még a vége?

Mivel itt egy izraeli gigaberuházásról van szó, így várhatóan a Jobbik is beszáll majd a szócsatába, az MDF pedig szintén nem az a fajta, aki kimaradna egy korrupció-gyanús ügy kommentálásából. Így hiába hívja fel a figyelmet Budai Bernadett kormányszóvivő arra, „hogy jó lenne elkerülni, hogy ez az ügy a politikai csatározások kereszttüzébe kerüljön, mint ahogy például a gyöngyösi Apolló Tyres beruházás esetében is történt, amikor is a térség elvesztette a beruházást” – ez nem fog összejönni.

Egyáltalán, ha minden úgy van, ahogy azt a Figyelő tényfeltáró riportjában olvasható, és a csoportnak nem ez az első ingatlan-húzása, akkor viszont még nagyobb hullámokat verhet a még meg sem épült királyok városa. Meddig mehet el egy kormány egy beruházás sikerességéért? Tényleg a külföldi pénzemberek számára hozzák a törvényeket Magyarországon? Sok az égető kérdés, és kevés a válasz…