Életmód
Milliók és varázslók a kártyaasztalon
Gyilkos varázslatok, megnevezhetetlen szörnyek, rejtélyes bűbájok vagy épp békét hozó angyalok csapnak össze az asztalon azért, hogy eldőljön: ki a nagyobb varászló. Egy kártyajáték, amely meghódította a világot.
A kártya bűvöletében
A póker sok embernek jelent függőséget: a játék szenvedélye és a „könnyű” pénzszerzés lehetősége rengeteg embert ültetett már le a pókerasztalhoz, és marasztalt is ott hosszú évtizedekig. A játék képes annyira elkapni az embert, hogy az akár az utolsó fillérjét is képes feltenni szerencséjére – a kártyafüggők számára már külön módszertant is kidolgoztak a leszokáshoz. A pókert manapság túlságosan is komolyan, valamint matematikai hozzáállással kezelik egy egyszerű játékhoz képest – pedig vannak ennél sokkal bonyolultabb és élvezetesebb kártyajátékok is.
A gyűjtögetős kártyajátékokban ötvözték az ember gyüjtő és kártyaszenvedélyét, tétnek pedig a puszta pénz helyett magukat az értékes lapokat tették meg. Az alapkoncepció mindig az, hogy rengeteg különféle lapból saját magadnak kell összegyűjtened és összeállítanod egy paklit, amivel le kell győznöd a többiek, általában merőben más pakliját – a végső győztes pedig verseny vagy tét esetén újabb lapokat kap. Természetesen lehet cserélni, venni, eladni – így kiváló pénzkereseti lehetőség is.
A legismertebb a Richard Garfield matematika professzor által 1991-ben kitalált, a Wizards of the Coast által 1993-ban piacra dobott Magic: the Gathering [MtG] (itthon „medzsik” vagy „mesekártya”). A megjelenése óta egyre népszerűbb kártyajátéknak már több mint hétmillió aktív játékosa van, több mint hetven ország területén – az online változat piacra dobása óta pedig még több. Bár a kezdeti angol nyelv után sok más világnyelvre is lefordították (japán, spanyol, francia, német, orosz, stb.) a kisebb országokban is igen népszerű – Magyarországon is sok ezren hódolnak e szenvedélynek.
Bár a Hasbro 1999-ben felvásárolta a Wizardsot, a taktika nem változott: a produktum előállítása mindössze pár cent, az eladott végösszeg pedig három és hét dollár között változik országonként – így hatalmas költségeket lehet ölni a készítők, a grafikusok, a versenyek és a reklámszakemberek javadalmazásába, amit piac és a játékosok meg is hálálnak. A Hasbro nyeresége a mesekártyából több tízmillió dollár – évente.
Fenomenális, kozmikus erő – hatvan lapban
A játék alapkoncepciója az, hogy te egy hatalmas mágus vagy – szaknéven síkjáró -, és egy másik varázslóval csatázol új, különböző síkokról való varázslatokért. A varászlatokat és az előhívásukhoz szükséges erőforrásokat (földek) kártyalapok testesítik meg, amikből minimum – és általában maximum – hatvan darab alkot egy paklit. Öt szín, afféle őselem van, amikhez összesen majdnem 20.000 féle varázslat és föld tartozik, amikből szinte végtelen számú lehetőség nyílik egy-egy pakli összerakására.
Természetesen különböző formátumok is vannak, amik korlátozzák a használható világok (kiadáscsoportok) vagy éppen a használható ritkaság fajtáját – sőt olyan formátum is van, ahol frissen bontott csomagokból kell összeállítani egy paklit. Alapvetően egy az egy ellen folynak a harcok, de rengeteg más játékmód kialakult, amikben akár nyolcan is egymásnak eshetnek.
A szabály alapvetően nem túl bonyolult, ám részletekbe menő ismeretek már igen – erre egy több mint 300 oldalas szabálykönyv szolgál útmutatásul -, így a hivatalos bíróknak egy nagyon komoly, több lépésből álló bírói tesztet kell letenniük. A játék körökre van osztva, a kör meg fázisokra, a cél pedig az ellenfél 20 életerőpontjának, vagy ritkább esetben paklijának az elfogyasztása.
Versenyek és versenysorozatok egyaránt vannak, az évente megrendezett világbajnokságra pedig minden ország legjobb négy játékosa kap meghívást (ők nálunk a most hétvégén lejátszott nemzeti bajnokság alapján, sorrendben: Nagy Tamás, Kocsis Gábor, Horváth Tamás és Rácz Csaba).
@@
Akik kártyáznak
2. Ne cserélj, amíg nem tudod egy lap árát, bármennyire is jól hangzik az, amit a másik ajánl (az interneten rengeteg árlista hozzáférhető).
3. Próbálj ki minél több fajta paklit, mielőtt eldöntöd, hogy melyik típusból is szeretnél összehozni egy „ütőset”.
4. Próbálgatásra kis pénzért- vagy akár ingyen – lehet rengeteg, versenyszempontból használhatatlan lapot igényelni a nagy – szaknyelven Pro – játékosoktól, akiknek csak a helyet foglalja a cipősdobozokban tárolt sok lap.
5. Mindig figyelj a fázisokra és soha ne kapkodj! – ezt a hibát néha a Pro-k is elkövetik.
Egy játékos általában havonta 20.000 forintot költ a játékra – amikből akár a triplája is visszajöhet sok nyerés és jó cserék/üzletelések által. A négyhavonta megjelenő újabb és újabb kiegészítők és a különböző eseményeke kiadott speciális kártyák fenntartják a vásárlási hajlandóságot.
Egy csomag hazánkban ezer forint, benne 15 lap van: 1 alapföld, 11 gyakori (vagy 10 gyakori és egy véletlenszerű csillogó), 3 nem gyakori és 1 ritka – 8 csomagonként pedig ritka helyett egy mitikus ritka. Egy most bontott lap értéke elérheti az ötezer forintot (ha csillog, akkor ennek dupláját), néhány régebbi értéke pedig több százezres magasságokba rúg (a lapok értéke világviszonylatban nagyjából megegyezik). Egy versenypakli értéke így húszezer forinttól több millióig terjedhet.
A játékosok itthon összetartó közösséget alkotnak, saját kártyaszlenget fejlesztettek és sokszor csak egymás társasága miatt is lejárnak egy-egy versenyre (átlagosan heti 3-4 alkalommal van Budapesten, vidéken heti 1-2). Tizenéves gimnazista éppúgy megtalálható köztük mint a harmincéves üzletember, vagy az ötven körüli színész – ám túlnyomó részt csak az erősebbik nem tudatába fészkelte be magát a kártya őrülete.
Hanyatlás sem a Wizards, sem a játékosok szempontjából nem várható. A gyártó mindig tud újat, jót, különlegesek hozni, egyre igényesebb grafikákkal, egyre nagyobb reklámmal. A Magyarországon ezt lemásoló hatalom kártyái sem tudta letolni a trónról, és a nemrég megjelenő World of Warcraft kártya is csak a harmadik helyre passzírozta be magát, hiába a WoW által szerzett hatalmas tábor, vagy a szabályalapok szinte teljes koppintása (a második helyen a tévéből jól ismert, gyerekes Yu-gi-oh! áll). A fiatalok, és a fantáziadús „középkorosztály” meg igen fogékony erre a gyűjtő-játszó szenvedélyre, így mindig akadnak újak, még ha egyes játékosok „nyugdíjba” is mennek.