Tudomány
Itt az új tudományág
A világ főemlőskutatói, és paleoantropológusai összedugták a fejüket, és életre hívták a főemlősrégészetet.
Hogy miért? A "főemlőskultúráknak" is vannak régészeti maradványaik. Két éve Julio Mercader kanadai régész Elefántcsontpart esőerdeiben csimpánzok "diótörő műhelyének" maradványaira bukkant: az állatok tehát már régen is használtak kőszerszámokat.
"Eddig abból indultunk ki, hogy a kultúra és elsősorban a technika kizárólag az ember privilégiuma" – idézi Mercadert, az új tudományág egyik úttörőjét a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at). – De ez nem helytálló".
A régész úgy véli, hogy a főemlősök eszközhasználata az embertől függetlenül alakult ki, bár az is elképzelhető, hogy közös ősökre lehet visszavezetni.
Ez csak egy a számos rejtély közül, amelyet meg szeretnének fejteni a főemlősrégészek. Ehhez új munkakapcsolatokat kell kialakítaniuk, hiszen eddig a régészek nemigen figyeltek meg vadon élő főemlősöket eszközkészítés közben, és túlzottan sok főemlőskutató sem vett részt ásatásokon.
A főemlősrégészek ezen kívánnak változtatni.